Az utóbbi évtizedben a hazai és az uniós energiapolitikában egyaránt elhanyagolták a fontos döntések meghozatalát, ez vezetett a mostani, kritikus energiahelyzet kialakulásához – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter egy tegnapi konferencián. Az elmúlt időszakban inkább csak a gáz, illetve a villamos energia ára foglalkoztatta a döntéshozókat, és ez Magyarország energiafüggőségéhez vezetett. (A gáz részaránya a belföldi energiaellátásban 45 százalék, ezen belül az összes felhasznált gáz 75 százaléka származik egyetlen partnertől, az oroszoktól.) Kóka szerint a stratégiai gáztározó megépítése mellett újabb betáplálási vezetéket kellene építeni, de szükség van a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére, az energiahatékonyság, valamint a takarékosság javítására is. Kapolyi László szerint a villamosenergia-ellátásban nincs alternatívája a paksi atomerőműnek, valamint a lignitalapú Mátrai Erőműnek sem. Paks esetében az üzemidő-hosszabbítás és a teljesítménynövelés mellett el kell gondolkozni újabb blokkok építésének lehetőségéről is – vélekedett a konferencián részt vevő MSZP-képviselő. Lapunk megkeresésére Mittler István, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási vezetője elmondta: az atomerőmű minden blokkja 100 százalékos teljesítménnyel dolgozik, és a jelenlegi hideg időjárás nem befolyásolja működését. Hátráltatja viszont a Mátrai Erőmű Rt. hatékonyságát a felhasznált, mintegy 50 százalékos víztartalmú lignit – közölte lapunkkal Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke. A szén ugyanis az átadóbunkerekben mínusz 15-20 fokon megfagy, így egyből a bányából kell a kazánba juttatni. A zavarokat a Mavir és az MVM közreműködésével sikerül áthidalni, de ez éves szinten 380-400 millió forintos többletköltséget jelent, ami betervezett veszteség, így nem hárítják át a fogyasztókra – közölte Valaska.
Bakonyi Attila