BUX 139638.97 0,57 %
OTP 45600 0,66 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A budapestieket nyomja legkevésbé az árnövekedés?

A vidéken élő, alacsony jövedelemmel rendelkező emberek és a nyugdíjasok vannak kitéve a legnagyobb árszínvonal-növekedésnek – derül ki a GfK és a KSH felméréseiből.

2006. január 17. kedd, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A KSH különböző jövedelemkategóriájú, illetve az aktivitás szerint csoportosított háztartások szempontjából kalkulál drágulási mutatókat. Ebből az derül ki, hogy tavaly a legnagyobb inflációt a nyugdíjasok szenvedték el, a sorban utánuk az alacsony jövedelműek következnek. A többi kategóriában az átlagossal megegyező, vagy annál alacsonyabb inflációt mutattak ki a statisztikusok.
A GfK Fogyasztói Bizalmi Index kutatássorozata szerint a kistelepüléseken élők 2005 decemberében átlagosan 5,9 százalékos áremelkedést vártak a következő 12 hónapra. A vidéki lakosok esetében ez az érték magasabb, főleg a nagyvárosokban élők pesszimisták e téren. A vizsgálatok helytállónak mutatják azt a feltételezést, hogy a nagyjából egyharmaddal az országos vásárlóerő-átlag fölött élő budapestiek alacsonyabb inflációs nyomásnak vannak kitéve, mint a vidékiek. A GfK decemberi felmérése szerint a Budapesten élők ötöde úgy nyilatkozott, hogy szerinte az árak 2006 decemberére csökkenni fognak. Ehhez képest a 10 ezer fő alatti településeken csak minden tizennegyedik ember vélekedett így.
Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója szerint a társadalmi státus is meghatározza, hogy mekkora árszínvonal-növekedést érzékelnek a fogyasztók. Az alacsonyabb társadalmi státusban élőknek általában erősebb „inflációérzetük” van. Az elérhető áruválaszték is befolyásolja az inflációt. Az árak csökkenésében, vagy az árszínvonal mérséklődésében a központi intézkedéseken túl a ma már minden területre kiterjedő diszkontosodásnak is szerepe van – ezt számtalan nemzetközi példa bizonyítja. A diszkontok őshazájának tekinthető Németországban ezen áruházak nyomulása dezinflációs hatással járt. A jelenségnek kitüntetett területe a saját márkás termékek növekvő aránya, ami 2005-ben Magyarországon a napi cikkek piacán mintegy húsz százalékot jelentett. A nyáron – hála a saját márkáknak és a diszkontosodásnak – több tucat termék árszínvonala mérséklődött, ugyancsak leszorító hatást gyakorolva az inflációra – de csak ott, ahol ezek az áruházak elérhetők.

Molnár Csaba
Molnár Csaba
Hőnyi Gyula
Hőnyi Gyula

Ez is érdekelhet