Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megsarcolják a pénztártagokat a biztosítói hátterű nyugdíjpénztárak – derül ki az MNB elemzéséből. Kálmán Tamás ügyvezető igazgató tegnap, az IIR Hungary Bankszektor 2005 konferenciája második napján elmondta: a legmagasabbak a biztosítói hátterű önkéntes és magánpénztárak vagyonkezelésért fizetett díjai, a portfólióra vetítve 1,2–1,4 százalék között mozogtak az elmúlt öt évben, míg a banki hátterű magánpénztáraknál 0,8 és 1 százalék között ingadoztak. Ezen két csoport esetében jellemző, hogy a pénzintézeti csoport saját vagyonkezelőjére bízzák a pénztári vagyont. Ezzel szemben a munkáltatói pénztárak megversenyeztetik a vagyonkezelőket, s olyan alacsony díjakat érnek el, ami a befektetési alapok vagyonkezelői díjaival mérhető össze. Az általuk szervezett magán- és önkéntes pénztárak esetében a vagyonkezelők 0,2–0,4 százalék közötti díjkulccsal dolgoznak. A pénzintézetek és a munkáltatói pénztárak által fizetett díjak között a különbség olyan jelentős, hogy az MNB szerint az hosszú távon tarthatatlan, ám szabályozói módosításokkal javítható.
Az MNB jelenleg egy olyan tanulmány összeállításán dolgozik, amely azt vizsgálja, hogy mennyire fedezettek a vállalati devizahitelek. Kálmán Tamás előzetesen elmondta, hogy a nagyvállalatoknál jelentős a természetes fedezettség, azaz a devizahiteleket a cégek devizában képződő exportbevételeikkel finanszírozzák, így ott nincs ilyen rizikó, s kisebb részt tesz ki a fedezeti ügyletekkel történő kockázatkezelés. Ezzel szemben a középvállalatoknál a természetes források mértéke csekély, s a fedezettség sem jellemző, ami fokozottan igaz a kis- és mikrovállalatokra is. Így az MNB szerint a vállalati hiteleknél is előfordulhat a devizahitelek kapcsán fizetési probléma, akárcsak a lakossági hiteleknél.
Az idei első félévben jelentősen romlott a pénzügyi vállalatok gépjármű-hitelportfóliójának minősége az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ezen belül is leginkább a banki hátterű finanszírozóknál nőtt meg a késedelmesen fizetők aránya és nagyobb értékvesztést kellett elkönyvelniük, mint a nemzetközi hátterű finanszírozóknak. Az összesített átlag szerint a nem fizetők aránya hirtelen 5 százalékra ugrott az egy évvel korábbi 3 százalékról, míg az értékvesztés a hitelállomány 2,3 százalékáról 3 százalékra nőtt.
Mivel ezek az állományok túlnyomórészt devizában vannak, ezeket a számokat egy esetleges devizaárfolyam-ingadozás nagymértékben tovább ronthatja – mondta Kálmán Tamás. Az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy a legtöbb háztartás nincs felkészülve egy esetleges törlesztőrészlet-növekedés finanszírozására. Így hiába olcsóbb a devizaalapú finanszírozás, mint a forintos – még akkor is, ha az árfolyamváltozás ront rajta –, ez nem jelent semmit, ha a hitelfelvevőket felkészületlenül érik a magasabb részletek.
