Növekedést vár a lakossági hitelállományban Spéder Zoltán, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, annak ellenére, hogy a lakosság jövedelemarányos hiteltörlesztése már elérte a nyugat-európai szintet – hangzott el tegnap az IIR háromnapos, Bankszektor 2005 című konferenciájának első napján. A bankár szerint ugyan a lakossági hitelállomány átlagos növekedési üteme a 2000 és 2005 közötti évi 50 százalékról lelassul, de az előrejelzések szerint a 2005–2009 közötti időszakban is mintegy 20 százalék lesz. Ám a növekedés bázisa ma már sokkal magasabb, mint 2000-ben volt, amikor még a jelzálog-hitelezés piaca sem indult be, s így a 20 százalék is hatalmas állománybővülést takar. A növekedés mozgatórugója a konvergenciakritériumok miatt csökkenő kamatláb, a jövedelem tartós növekedése és a régi hitelek hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelekkel való finanszírozása lesz.
A bank 2009-re a hazai átlagos kamat 9 százalékra való csökkenését prognosztizálja, míg az átlagos futamidő 8,3 évre emelkedésével számol. Ugyanekkorra a háztartások adósságterhe a rendelkezésre álló jövedelemhez képest a mai 10 százalék körüli szintről 12 százalék fölé kerülhet. E feletti mutató jellemző például Spanyolországra, Németországra, Portugáliára és Hollandiára. Spéder szerint a háztartások egyre inkább a hosszú lejáratú, kisebb adósságterhű devizahiteleket részesítik előnyben, s nő a hosszú távra felvett jelzálogalapú fogyasztási hitelek szerepe is.
