A vízközműcégek nem nyertek a kánikulán

Az elmúlt hetekben arról lehetett hallani, hogy a hőség miatt az USA-ban az áramtermelő és -szolgáltató cégek menedzsmentjei igencsak vidáman dörzsölik a tenyerüket. Az idei nyári tartós meleg várhatóan áramfogyasztási rekordot hoz a légkondicionálók elterjedése miatt, s ez meg fog látszani a vállalatok harmadik negyedévi jelentéseiben is. Volt például olyan állam, ahol az elmúlt hetekben az ilyenkor szokásosnál 80 százalékkal több áramra volt igény.
Folytatás a 4. oldalon ä
Úgy tűnik, a hasonló profilú magyar vállalatok nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. A kánikula az elmúlt hét folyamán ugyan Magyarországra is megérkezett, ám drasztikus fogyasztásnövekedést ez sem okozott. Ehhez azonban szakemberek gyorsan hozzá is tették: arról azért nem szabad megfeledkezni, hogy egy komolyabb nyári meleg 3-5 százalékkal is megnövelheti az áramfogyasztást, ám ez a szolgáltatóknak nem jár túl nagy bevételnövekedéssel éves szinten, lévén a 365 napból alig 30 ilyet lehet „felmutatni”. Ezt támasztják alá a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. adatai is, amelyekből kiderül: a nagyon meleg nyári napokon sem haladja meg az ország villamosenergia-fogyasztása az átlagos téli napokon regisztráltat. Idén nem is bővelkedtünk forró napokban, két héttel ezelőtt csütörtökön, azaz július 21-én az országos átlaghőmérséklet 17,3 Celsius-fok volt, míg a főváros második kerületében a helyi legmagasabb hőmérsékletként 23,3 fokot mértek. Ezen a napon a teljes villamosenergia-fogyasztás 103,75 gigawattórát tett ki, míg a maximális rendszerterhelés 4908 megawattórára rúgott 15–16 óra között. Ezzel szemben a múlt hét csütörtökön, azaz július 28-án 26,6 fokos országos átlaghőmérséklet, és a főváros előbb említett területén mért 34,3 fokos csúcshőmérséklet idején a teljes fogyasztás 104,72 gigawattórát tett ki, s a maximális rendszerterhelés 5063 megawatt volt. Az említett két napon a közüzemi igény 58,69, illetve 61,55 gigawattóra volt. Utóbbi adatok meg sem közelítik egy általunk választott téli napon – január 6-án – mért adatokat. Akkor az országos átlaghőmérséklet 4,2 fok volt, a teljes fogyasztás 112,59 gigawattórát tett ki, s a közüzem igénye több mint 15 gigawattórával haladta meg a július 28-i értéket, vagyis összesen 76,8 gigawattóra volt. Azaz mindebből az szűrhető le, hogy igen tartósan és rendkívül melegnek kellene „összegyűlnie” az országban, ahhoz, hogy a hazai áramtermelők és -szolgáltatók az éves tervekben szerepeltetett számoknál lényegesen nagyobbakat hozzanak össze a nyári melegnek köszönhetően.
Lényegében hasonlóak mondhatóak el a vízügyi szolgáltatók esetében is. Ebben a közműszektorban sem okozott gondot a kánikula, legalábbis ami a vízfogyasztást illeti, sőt mint azt Ányos Józseftől, a Magyar Vízi Közmű Szövetség elnökétől megtudtuk, a hazai vízelosztó rendszer több mint harmada – a szakember becslése szerint 35-40 százaléka – ekkor is „kihasználatlan” volt. Hozzátette: változnak a vízfogyasztási szokások, ugyanis egyre kevesebb a szomjoltás céljára használt víz (nyilván az ásványvíz-fogyasztás felfutása miatt), ezzel szemben nő a tisztálkodási és a locsolási vízigény, összességében azonban csökken a tisztított, vezetékes vízszükséglet. „A víztisztítókat, kutakat tudjuk szakaszolni, de a nagy átmérőjű vezetékrendszer csak egy bizonyos nyomáson üzemeltethető, amit kevesebb víz szállításakor is biztosítanunk kell. Ez lehetetlenné teszi a költségmegtakarítást, a csere pedig rendkívül költséges” – fogalmazott Ányos.
Az elnök által elmondottakat támasztja alá Ligeti Lajos is, az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek (Bácsvíz) Rt. vízszolgáltatási főmérnöke. Százezer köbméteres kapacitásukhoz képest a Bácsvíz Rt. csupán fél gőzzel üzemelt a múlt heti kánikulai napokon. „A csúcsot július 29-én értük el, 50 554 köbméteres fogyasztással” – mondta Ligeti. Ez az érték például 4 ezer köbméterrel marad el a tavaly júliusi legmagasabb fogyasztástól, és meg sem közelíti a 90-es évek elején tapasztalt igényeket, amelyek kiszolgálásához esetenként a Bácsvíz lehetőségeinek 100 százalékára volt szükség. Nullszaldósra terveztük ezt az évet, de eddig mínuszban vagyunk – jelentette ki Ligeti. Ezt a hűvös, csapadékos napok idei nagy száma mellett, amikor az egy főre eső fogyasztás csökken, a jelentős méretű ipari cégek hiánya is okozza – véli a szakember.
A fővárosban és Debrecenben szintén július 29-én dőlt meg a 2005-ös vízfogyasztási rekord. Budapesten 15 ezer köbméterrel nagyobb igényt kellett kiszolgálnia a Fővárosi Vízműveknek, mint május 30-án, vagyis az eddigi csúcsot – 700 ezer köbméter – tartó napon. A debreceni 54 929 köbméteres fogyasztás a sokévi tapasztalatok alapján nem kiugró – tudtuk meg a Debreceni Vízmű vezérigazgatójától. Volt olyan időszak a nyolcvanas évek végén, amikor 130 ezer köbmétert szolgáltunk ki egy-egy kánikulai napon a hajdúsági városban – mondta lapunknak Ányos József.