A 2004-ben Magyarországon is piacra lépett, s eddig 18 országban jelen lévő Lidl dinamizálta a vásárlók körében egyre népszerűbb diszkontszegmensben zajló versenyt, s vásárlóit a piacon már huzamosabb ideje jelen lévő más üzletláncoktól hódította el – állapította meg a GfK Hungária Piackutató. A cég az üzleteit jellemzően az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerejű kis településeken nyitotta meg. A versenyhelyzetet jellemzi, hogy a Lidl bevételeinek csupán mintegy 9 százaléka származik a vásárlási intenzitás növekedéséből, a többi az átcsábított vásárlóktól jön, vagyis forgalma más üzleteknél vagy láncoknál kiesést jelent.
Általában elmondható a napi fogyasztási cikkek magyar vásárlóiról, hogy nem lojálisak egy-egy üzlethez, hanem szinte bárhol vásárolnak. Egy Lidl-vásárló átlagosan 2583 forintot költ el az üzletláncban egy vásárlás alkalmával és többi élelmiszerköltésének 90 százalékát más üzletekben hajtja végre. Az üzletlánc vásárlói a kutatás eredményeinek tanúsága szerint átlagon felüli mértékben hajlandóak a Tesco, Match, Penny Market és Spar üzletláncok boltjait is látogatni. A Lidl hazai eredményeit jól példázza, hogy 29 üzletével a működésének első hat hónapjában a háztartások megközelítően 29 százalékát érte el. Az üzletlánc a legnagyobb piaci részesedést a mélyhűtött pizzák, a pörköltkávé, a jeges tea, a sajtkrém, a salátaöntet és a zabpelyhek szegmensében érte el. A kereslet a Lidl esetében túlnyomórészt a kereskedelmi márkás termékek iránt nagy, és ennek köszönhetően a „Lidl” márka a vizsgált időszakban az egyik legerősebb kereskedelmi márkává vált.
Hőnyi Gyula