Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő három-négy évben 200 szupermarketre és 35-40 kisebb alapterületű hipermarketre kívánja növelni egységei számát a Spar Magyarország Kft. Ehhez évente nagyjából 15-20 Spar üzletet és 4-5 Interspart nyitna – mondta lapunknak Feiner Péter, a kereskedelmi lánc vezérigazgatója. A cég a napokban zöldmezős beruházással nyit újabb két egységet, ám nem áll tőle távol a kisebb üzletek, láncok felvásárlása sem.
Az osztrák tulajdonú Spar a rendszerváltást követően az elsők között jelent meg a magyar piacon, az 1990-es cégalapítást követően 1991-ben nyitotta meg első üzletét. Ezt követően több felvásárlást hajtott végre, az önkormányzati tulajdonú kisebb boltok mellett megvette a szegedi Élikert, majd a kilencvenes évek közepén az izraeli tulajdonú Super közértláncot, később a kivonuló Billától vett át ingatlanokat, legutóbb pedig a 22 egységből álló Kaiser’s hálózatot szerezte meg. Feiner Péter jelenleg nem lát olyan üzletláncot a piacon, amely felvásárolható, ám nem kizárt, hogy rövid időn belül újabb cégcsoport válik meg honi láncától.
A Spar most 115 szupermarketet, 18 hipermarketet és 22 Kaiser’s-üzletet működtet. Tavalyi forgalma elérte a 184 milliárd forintot, és Feiner óvatos becslése szerint ezzel 8 százalékos piaci részesedéssel bír, így gyakorlatilag a legnagyobb szereplője az erősen koncentrált szupermarketpiacnak. A cég nemrég nyitotta meg húsfeldolgozóját a bicskei logisztikai központban, amely a teljes hálózatot ellátja friss áruval. Egyedül a pékáru, néhány sörfajta és a kóla kerül közvetlen beszállítással az üzletekbe. A hálózat fejlesztése 2008–2009-ben teszi szükségessé a bicskei központ bővítését, azt követően pedig egy vidéki, úgynevezett szatelitközpontot kíván építeni a társaság.
– Van még hely a szupermarketpiacon újabb szereplőnek?
– Nemcsak a szupermarket-, hanem a teljes kereskedelmi piacon telítettséget látok. A vásárlóerő nem igazolja vissza a jelenleg folyó erőteljes fejlesztéseket, láncbővítéseket, illetve az újabb szereplők megjelenését.
– Most hatszázalékos reálkereset-növekedésről beszélnek, ami növeli a vásárlóerőt.
– A vásárlók eladósodottsága jelenti az igazi problémát. Tömegesen vásároltak lakást és autót kedvezményes hitelre, és egy háztartás nyilván az élelmiszer-kiadásain képes a legtöbbet spórolni a törlesztőrészletek kifizetéséhez. Valódi áttörést a vásárlóerő növekedésében az áfakulcs csökkentése jelenthet, a 25 százalékról 20 százalékosra történő mérséklés azonnal 5 százalékos erősödéshez vezet, illetve versenyképesebbé teszi a honi piacot. Enélkül szerintem 2-3 évig nem várható komolyabb vásárlóerő-növekedés.
– A szupermarketektől jelentős forgalmat vettek el a hipermarketek. Van még a szupermarketpiacban tartalék?
– Elsősorban a független kisboltokat viselte meg a hipermarketek erősödése, de valóban a szupermarketektől is forgalmat vontak el a nagy alapterületű üzletek. Amit viszont régóta mondanak az elemzők, az az, hogy a jövőben kevesebb idő marad az autós, ráérős vásárlásra, vagyis nem lesz idő körbejárni egy-egy hipermarketet. Mi oda megyünk, ahol a fogyasztó lakik, gyors és kényelmes megoldást kínálunk a naponta, kétnaponta történő bevásárlásokhoz.
– Várható az üzletek modernizálása?
– Elindítottunk egy programot, aminek az a célja, hogy a belvárosi üzleteinket modernizáljuk. Ezekben az üzletekben a hagyományos élelmiszer-kereskedelem mellett más szolgáltatásokat, illetve több előre csomagolt terméket szeretnénk kínálni. Egyes üzleteinkben például már convenience-szigetek működnek.
– Nyugaton már több automata mintaboltról hallani; a Spar érdeklődik ilyen irányú fejlesztések iránt?
– Igen, de aligha tudom elképzelni, hogy a közeljövőben megszűnjenek nálunk a pénztárak. Addig, amíg az automata technológia drágább, mint a hazai munkaerő, nem várható ezek bevezetése. És azt hiszem, a magyar vásárlóknak is fel kell nőniük a feladathoz. Egyébként Ausztriában már működik automata Spar bolt.
