Kismértékben romlott a hazai kis- és középvállalkozások üzleti bizalma – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági és Vállalkozáselemzési Intézetének (MKIK GVI) a Volksbank Rt. és a Figyelő támogatásával készült felméréséből. A kutatás szerint a 20–250 főt foglalkoztató vállalkozások termelői kapacitásának kihasználtsága 75,8 százalékról 74,1 százalékra csökkent. A januári 26,9 százalékkal szemben immár az említett vállalkozások 31,1 százaléka mondja azt, hogy termelési szintje visszaesett az elmúlt 3 hónapban. Még drámaibb változást jelent, hogy ugyanerre a kérdésre a januári 31,8 százalékkal szemben most csak 23,8 százalék válaszolt úgy: a termelési szintjük növekedett. A vállalkozások üzleti helyzetüket is kedvezőtlenebbül ítélik meg: a januári 16,9 százalékhoz képest 19,9 százalék tartja rossznak helyzetét. Egyedül a feldolgozóipari cégek számoltak be némi javulásról. Ezt Tóth István János, a kutatóintézet vezetője azzal magyarázta, hogy ezek a társaságok érezték meg legkorábban a németországi kedvező gazdasági változásokat, amelyek 2005 első negyedévét jellemezték.
A megkérdezett vállalatok közül egyértelműen kirajzolódó trend, hogy a külföldi tulajdonban lévő, illetve a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező vállalkozások kevésbé drasztikusan élik meg a változásokat.
Az MKIK GVI felmérése szerint a hazai kkv-k az EU-csatlakozás óta erőteljesebb versenyre kényszerülnek, itt főleg a feldolgozóipari és a kereskedelmi cégek számoltak be nehezebb piaci helyzetről. Örömtelinek tűnik ugyanakkor, hogy az EU-csatlakozás a jelek szerint megnyitotta az utat a kisebb társaságok külpiaci érvényesülése előtt. A 20–49 főt foglalkoztató vállalkozások 45,5 százaléka érzi úgy, hogy uniós tagságunk jelentősen csökkentette az exporthoz kapcsolódó adminisztratív terheket, s hasonlóan élik meg a helyzetet a 50–100 fős vállalatok is.
