Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Semmit nem segít a magyar textiliparon a kínai árudömping uniós vizsgálata – vélik az ágazati elemzők. Az elmúlt három évben nagyjából 60 ezer munkavállalót eresztettek szélnek a kisebb-nagyobb varrodák, és az öt évvel ezelőtti vállalkozásoknak már csak a fele vegetál a piacon – mondta lapunknak Pintér András, a Vállalkozók Országos Szövetsége textiltagozatának elnöke. Sokan a fekete munkába menekültek, minimális bevételi lehetősséggel, mások felszámolták vagy eladták vállalkozásaikat, gépsoraikat. Az összeomlás már a kilencvenes évek végén nyilvánvalóvá vált, de Pintér szerint lehetett volna mód a folyamat lassítására, hogy az ágazat úgy haljon el, hogy a munkavállalók tisztességesen nyugdíjba mehessenek. A textilipari munkavállalók koruknál és képzettségüknél fogva nem tudnak más szakmában elhelyezni és az átképzés sem kézenfekvő megoldás. Pintér szerint leginkább az alföldi területek érintettek, az ottani textilipar gyakorlatilag megszűnt.
Az Európai Unió egyébként a jelek szerint nem akar ujjat húzni Kínával, ugyanis Peter Mandelsen, az unió illetékes biztosa a Financial Timesban úgy fogalmazott: ellenállnak az azonnali szigorítást követő nyomásnak, mert szeretnék, ha Kína önmaga tartaná be a kialakított szabályokat. A Vám- és Pénzügyőrség Országa Parancsnoksága legutóbbi, a termékhamisításról tartott nemzetközi szakmai konferenciáján elhangzott, hogy a kínai szakmai szervezetek igyekeznek önkontrollt alkalmazni és saját határukon szigorítani a textildömpinget, ugyanis az ottani kereskedőknek sem érdeke, hogy itt újra szigorodó szabályokkal nézzenek szembe.
Magyarország egyébként speciális helyzetben van, ugyanis rendkívül jó kapcsolatokat ápol Kínával, sőt a Flextronics által összeszerelt Hysens márkájú kínai tévék gyártásának indításakor szervezett fogadáson kiderült, hogy egyes gyorsan fejlődő kínai tartományok kereskedelmi bástyának, az unióba vezető út kapujának tartják az országot. Nyilván ezeket a lehetőségeket a magyar gazdaságnak ki kell használnia – vélik az elemzők.
Ugyanakkor az érintett iparágak nem kezelik a kérdést ennyire liberálisan. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára egyelőre nem tapasztalja a kínai önkontrollt, amely gátat szab az árudömpingnek. Mint mondta, véleménye szerint 2005 lesz az az év, amikor beindul a kínai úthenger. Vámos szerint a kínai kereskedők mostanra gyűjtötték össze – leginkább a piacozásból – azt a tőkét, amellyel legális üzletet nyithatnak. A kínaiak szerepe egyelőre a nagyjából 30–35 ezer üzletet számláló ruházati piacon erős, de egyre több ázsiai üzlet nyílik a vegyipari és a játékszektorban is.
A szakértők szerint – sarkosan fogalmazva – két ruházati kereskedő lesz majd a jövőben. Az egyik a kínaiak miatt megy tönkre, a másik tőlük veszi majd az árut. Vámos szerint az igazi probléma egyébként nem a legális kínai üzletekkel van, hanem a kínai piacokkal. A szervezet szeretné, ha a piacokon történő árusítás feltételei megegyeznének a hagyományos kereskedelemével és a szabályokat ott is betartatnák. Pintér András ugyanezen a véleményen van, úgy véli, hogy a piacok esetleges megszüntetésével, az ottani értékesítésre vonatkozó szabályok betartatásával a megmaradt ruházati cégek valamivel nagyobb lehetőséghez és egy csöppnyi lélegzethez jutnának.
