Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén valódi franchise-vállalkozássá alakul a CBA beszerzési csoport, várhatóan fél évvel azelőtt, hogy december 31-én lejár a társasági mentessége – mondta lapunknak Neubauer Katalin, a CBA kereskedelmi igazgatója. A beszerzési társulás 2004-ben saját bevallása szerint 90 milliárd forinttal növelte forgalmát, s ezzel megközelítette az 500 milliárd forintot, amellyel a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi csoporttá vált a Mai Piac szaklap és az AC Nielsen nemrég megjelent top 15-ös listája alapján. (Megelőzte például a Metro és a Spar beszerzési társaságát, illetve a Tescót.) A CBA nemcsak a legnagyobb, hanem az egyik legérdekesebb beszerzési társulás a magyar piacon. Több mint 2800 egységet – élelmiszerboltot, szupermarketet, nagykereskedelmi egységet, cash & carry üzletet és egy műszaki áruházat – működtet. A tavalyi látványos forgalomnövekedés mögött az áll, hogy tavaly december 9-én ismét a rendszerbe hozta a nagy versenytárs Reál Hungária Rt. egyik alapító tagját, a CBA-ból öt évvel ezelőtt kivált Hansa Kontakt Kft.-t, amely rendkívül erős láncnak számít Kelet-Magyarországon. (Jóllehet a Reál rövid időn belül 40 üzletet és 27 milliárdos forgalmat csábított el a CBA-tól – NAPI Gazdaság, 2005. április 19., 4. oldal.)
A CBA-csoportot összefogó CBA Kereskedelmi Kft. 2003-as nettó árbevétele alig haladta meg a 16 milliárd forintot, üzemi eredménye pedig a 2002-es esztendő 991 millió forintjáról 690 millióra esett vissza. A mérleg szerinti eredménye 679 millió forint volt két évvel ezelőtt. (Számításaink szerint nagyjából 5 százalékos profitrátával működött.) A CBA Kereskedelmi Kft. árbevételi adatai önmagukban nem támasztják alá, hogy a lánc a teljes élelmiszer-kereskedelmi vertikum forgalmának csaknem negyedét tudhatja magának. Ugyanakkor a cég a legutóbbi adatok szerint – a saját tulajdont nem számítva – 54 taggal működött, s közülük mindegyik rendkívül erős regionális hálózatot vagy beszerzési központokat működtet. A CBA-n kívül egyébként szinte nincs más kapcsolat a tagok között, vagyis aligha lehetne adataikat pontosan és a magyar számviteli szabályoknak megfelelően konszolidálni. Ráadásul a beszerzéseik jelentős része nem feltétlenül a CBA-n keresztül történik. Ettől függetlenül az elemzők szerint van olyan beszerzési társaság, amelynek működéséről még ennyit sem tudnak, és a tulajdonosi szerkezet, illetve a tagi szerepvállalások még ennyire sem tisztázottak.
A CBA valódi franchise-vállalkozássá alakítását követően a cég mind versenyjogi, mind cégjogi szempontból áttekinthetőbbé válik, a hálózat forgalma – az elemzők reményei szerint – nyomon követhetőbb lesz. Egy biztos, a hálózatot összefogó szervezetre, illetve azok tagjaira külön-külön biztosan nem vonatkozik majd a készülő kereskedelmi törvényben megfogalmazott piaci erőfölény, amelyet akkor kell vélelmezni, ha egy cég az ágazat teljes forgalmának legalább 8 százalékát magáénak mondhatja. A CBA most saját mérése alapján 20 százaléknál is nagyobb erővel bír.
A Mai Piac és az AC Nielsen listájának egyetlen szépséghibája, hogy az abban szereplő 15 társaság együtt nagyobb forgalmat ért el, mint a teljes magyar élelmiszer- és napifogyasztásicikk-vertikum összesen. A listában szereplő vállalatok 2900 milliárd forint bruttó forgalomról adtak számot, miközben a teljes magyar ágazat a KSH számítása szerint valamivel 2200 milliárd forint fölött produkált. A torzításnak az lehet az oka, hogy a hipermarketek például nemcsak élelmiszert, hanem tartós fogyasztási cikket is értékesítenek, ám ez esetben a 15, főként élelmiszer profilú cég a tartós fogyasztási cikkekkel kiegészülő kereskedelmi forgalom több mint kétharmadát adja, ami az elemzők szerint nehezen elképzelhető.
