Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Műemlékké nyilvánította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Budaörsi Repülőtér kifutópályáját is. Ezzel az ingatlan minden építménye védelem alatt áll, ugyanis a forgalmi épületet és hangárt már korábban műemlékké nyilvánították. Vári Gyula országgyűlési képviselő, a komplexumot működtető Magyar Repülőszövetség elnöke a létesítményt a világörökség részévé is tenné, ugyanis amellett, hogy a reptér építészeti remekművekből áll, a magyar repülés bölcsőjének számít. A repülőteret 1936–1937-ben építették. A kifutópálya alatt zsolnai porcelán vízelvezető rendszer működik, amely a mai napig eredeti állapotában van – mondta Vári. Ennek is köszönhető a kifutópálya védetté nyilvánítása.
A kulturális minisztérium döntése a zsolnai vízelvezető rendszer fenntartásán és az épületek gondozásán is túlmutat. Ugyanis a tulajdonos ÁPV Rt. tervei között a repülőtéri ingatlanok (beleértve a nagyjából 50 hektáros kifutót is) értékesítése szerepelt. Egyes becslések szerint a terület akár 25 milliárd forintot is érhet, amennyiben annak rendezési tervében lakóépületek, szórakoztató- és bevásárlóközpontok építése szerepel. A repülőszövetség érdeke egyértelműen ellentétes, azokkal a csoportokéval, amelyek ingatlanfejlesztést szeretnének. (Nem messze a reptértől épül egyébként a Kőérberek Tóváros lakópark.) A szövetség célja érthető, a területen repülős élet folyik, sőt reményeik szerint a jövőben sikerül létrehozni egy magyar repülési múzeumot, skanzent. Vári, mint mondta, tisztában van vele, hogy a műemléki védelem miatt jelentősen csökkent – főként a kifutó – forgalmi értéke.
A létesítmény egyébként rentábilisan működik és a további fejlesztésekre is maradna pénz, ha a repteret működtető szövetségnek nem kellene az üzemeltetésből származó bevételek egy részét a ÁPV Rt. leányvállalatának átutalni bérleti díjként – mondta az elnök. Vári szerint igény van a reptérre és igény van a reptér szolgáltatásaira is.
