Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aggályosnak és a jelenlegi formájában hasznavehetetlennek tartja a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciója az elkészült kereskedelmi törvénytervezetet – mondta lapunknak Krisán László elnök. Az év elejére közel kétéves munka után sikerült a szakma és a szakmai érdekvédelmi szövetségek teljes bevonásával egy olyan változatot kidolgozni, amelyet a piaci szereplők nagyobbik rész enyhe változtatásokkal bár, de elfogadhatónak tartott. Ehhez képest a kormány előtt levő mostani változat más, lényeges elemeiben egy módosított verzió a csak egy hónappal korábbi koncepcióváltozathoz képest is, és ha ebben a formájában fogadja el a parlament, akkor a jogszabály nem lesz képes betölteni funkcióját – véli Krisán.
A szervezet kifogásolja többek között az erőfölény fogalmának megfogalmazását és különösen annak százalékos megállapítását. Nem érthető, miért pont a piaci részesedés 8 százaléka vált sarokponttá, miért nem 5 vagy 10 százalék vagy akár az Európai Unióban szokásos 35 százalék. Az sem tisztázott, hogy a 7000 milliárd forintos teljes kereskedelmi piacot vagy a gépkocsi-értékesítés nélküli 4000 milliárdos, esetleg a valamivel több mint 2000 milliárdos élelmiszerpiacot veszi majd alapul a számításhoz a kereskedelmi törvény.
A hipermarketek nemcsak napi fogyasztási cikket értékesítenek, hanem ruházati és műszaki cikkeket vagy sporttermékeket is, így vélelmezhető, hogy a 4000 milliárdos kiskereskedelmi forgalmat kellene alapul venni. Eszerint azonban úgy tűnik, csak egyetlen társaságra vonatkozna a szabály. A piacon ugyanis csak három-négy nagy kereskedelmi lánc forgalma éri el vagy lépi át a 8 százalékos küszöböt, vagyis a 320 milliárd forintot. Ezek között van a Tesco, a Metro és saját számai szerint a CBA. Ez utóbbi több ezer egységének forgalmi adatait összeadva éri el a 400 milliárdos forgalmat, így a hazai kiskereskedelem legerősebb láncává vált. A beszerzési társaság legnagyobb tulajdonosainak forgalmi adatai azonban egyenként nem érnek el ilyen mértékű árbevételt, jogilag pedig nem lehetséges ezek együttes árbevételét konszolidálni, ugyanis csak névleg tartoznak össze, ezért kiesik a körből. A Metro cash & carry áruházlánc, nagykereskedelmi tevékenységet folytat, viszonteladóknak, kisebb üzleteknek üzletláncoknak értékesít, így a 8 százalék ugyancsak nem vonatkozik rá. Ezen számítási metódus alapján így csak a Tesco marad a 320 milliárdos határ fölött.
Információink szerint az utóbbi egy-két hónapban a korábbi – a szakmai szervezetek által elfogadhatónak tartott – kereskedelmitörvény-átalakításban nem pusztán szakmai szempontok játszottak közre, hanem sokkal inkább a tárcák és egyéb lobbicsoportok érdekei. Ennek egyesek szerint az lehet a következménye, hogy az elkészült tervezet nem lesz alkalmas arra, hogy valóban szabályozza a kereskedelmet.
