Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A beszerzési ár alatti értékesítés általános tilalmát szeretné elérni a Magyar Márkaszövetség a készülő kereskedelmi törvényben. A szervezet indoklása szerint a veszteséges viszonteladás olyan tisztességtelen marketingeszköz, amely semmiféle társadalmi hasznot nem eredményez, ezzel szemben megtéveszti a fogyasztót, sérti a versenytársak, illetve a márkagyártók piaci pozícióit, továbbá az állam is rosszul jár a a negatív árrés következtében kialakuló kisebb áfa-tartalom miatt – állítja a szervezet állásfoglalásában. Az eddigi tapasztalatok szerint a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozása nincs kapcsolatban az egyes piacok árszintjével. Spanyolországban például 1996 óta tilos ez a kereskedelmi technika, mégis az unió egyik legalacsonyabb árszínvonalú országa. Skandináviában viszont engedik a beszerzési ár alatti értékesítést, mégis, az ottani versenyhatóságok éppen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalt magas árak miatt készülnek vizsgálatot indítani. (A készülő kereskedelmi törvény intézményesítheti a beszerzési ár alatti értékesítést, a szabályozó ugyanis engedi azt, ám erről a kereskedőnek tájékoztatást kell adnia, de nem elsősorban a vásárló érdekében, hanem azért, hogy a versenytársak tisztában legyenek a helyzettel.)
A márkaszövetség üdvözli a kereskedelmi törvényt, ugyanakkor állásfoglalásából kiderül: a tervezet több pontja pontosításra szorulna, így például a vevői erővel kapcsolatos meghatározások, illetve a visszaélést követő szankcionálás. A szövetség határozottan ellenzi azonban azt a tervezetbe került megfogalmazást, amely szerint a kereskedő a piaci erejénél fogva csak a mikro-, kis- és középvállalkozásokat hozhatja nehéz helyzetbe. A megfogalmazás diszkriminatív, ugyanis a multinacionális vállalatokat ugyanúgy sújthatja egy kereskedő erőfölényes magatartása, a tervezet erre mégsem tér ki. A márkaszövetség szerint tisztázásra szorul a törvénytervezetben az is, hogy milyen lehetőségei lesznek a versenytörvény módosítása nélkül a Gazdasági Versenyhivatalnak az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára. Sőt, a törvénytervezetben nincs biztosítva, hogy egy bejelentést tevő beszállító védelmet kaphat az esetleges kereskedői retorzió ellenében. Egy elhúzódó versenyhivatali vizsgálat pedig egyáltalán nem jelent gyors és hatékony megoldást a bejelentést tevő, kiszolgáltatott helyzetben levő félnek. Éppen emiatt számítani lehet arra, hogy a jogszabály jelenlegi formájában nem lesz alkalmas a visszaélések visszaszorítására – véli a szakmai szervezet.
