Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tűnik, hogy véget ért az eufória Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán. Az integráció után valamivel több mint fél évvel már az derül ki a GfK Hungária felméréséből, hogy általában túl nagy elvárásokat támasztottak a polgárok az uniós közösség bővítéséhez. A válaszok alapján a csatlakozás legnagyobb hozadékának a munka- és tanulási lehetőségek növekedését tekintették a magyarok. A válaszadók több mint 26 százaléka viszont úgy értékelte, bizonytalanabb lett a munkahelyének sorsa, míg egyharmada úgy nyilatkozott, ezen a téren nem volt változás. Viszonylag sokan, a megkérdezettek több mint 28 százaléka gondolta úgy, hogy romlott a csatlakozással az életszínvonala, s mintegy 23 százalék vélte úgy, hogy romlott az egészségügyi ellátás. Holott Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója szerint ez utóbbinak aligha van köze az uniós csatlakozáshoz. Sőt ez az egyetlen olyan terület, amely kevéssé függ a közösség bővítésétől. Kozák szerint nagy valószínűséggel azért volt ilyen magas a pesszimista válaszok aránya, mert a kérdéseket a legutóbbi választások időpontjához közel tették fel, ez némileg megzavarta, illetve torzíthatta az eredményeket.
Emellett a megkérdezettek egyharmada szerint a csatlakozást követően növekedett a korrupció. Az árakról szóló kérdésre azonban már 58 százalék válaszolt úgy, hogy azok emelkedtek, s csak 12,5 százalék vélte úgy, hogy csökkentek.
Összességében véve Magyarország némileg kilóg a sorból – véli Kozák, a kilenc európai országban készült felmérés adataitól rendre eltérnek a magyar válaszok. Ennek egyik oka, hogy a magyar lakosság számára az unió hozta pozitívumok már nem hatottak olyan erősen, mint például a balti államokban vagy Lengyelországban.
