Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mennyire jellemző a hazai üzleti életre a munkaerő-kölcsönzés? Mely ágazatok igénylik a humán erőforrás effajta kezelését?
- Európa többi országához viszonyítva Magyarországon egyelőre jóval kisebb a munkaerő-kölcsönzés, de az elmúlt néhány évben határozottan növekvő tendenciát mutat, hiszen ez rendkívül kényelmes és rugalmas formája az alkalmazásnak. Szinte bármilyen ágazatnál megtalálható, de főként azoknál a vállalatoknál fordul elő koncentráltabban, amelyeknél a termelésingadozás, a kampányidőszakok és az év végi akciók miatt erősen változó a létszám.
- Mennyire szezonális jellegű, vagy a gazdaság egyes ágazatainak
felfutásától függő szolgáltatás a humánerő-kölcsönzés?
- Egyre több cég ismeri fel a munkaerő-kölcsönzésben rejlő lehetőségeket, és mentesülni szeretne a toborzásra és adminisztrációra fordított idő és költségek kockázatától. Ennek megfelelően már a kis vállalatok is bátrabban veszik igénybe a szolgáltatást, nem csak szezonálisan, hanem állandó munkaerő megszervezésében is, mivel a kiközvetített munkavállalóra érvényben van a minőségi csere lehetősége, illetve, ha a munkájával meg van elégedve az ügyfél, akkor átveheti állományba. Egyes üzletágakban viszont – például gyártóknál, feldolgozóknál – azok szezonális adottsága miatt a munkaerőigény is ciklikusan, a termelési igényeknek megfelelően változik.
- Mennyi időn belül lehet kielégíteni százas nagyságrendű humánerőigényt?
- Attól függ, hogy az ország mely régiójába és milyen munkakörre kapjuk a megbízást. Ugyanis vannak olyan helységek, ahol a munkaerő-kereslet és -kínálat szintje közel azonos. Ebben az esetben más településekről, vagy esetleg országból toborzunk dolgozókat és oldjuk meg a munkaerő oda- és vissza történő szállítását. A feladat és a létszám függvényében néhány naptól néhány hétig tarthat a megfelelő emberek megtalálása. A mi cégünk szerencsés helyzetben van, hiszen nyolc év alatt olyan munkaerő-adatbázist épített ki, amely lehetővé teszi, hogy nagyon rövid idő alatt is kielégítsük az ügyfelek igényeit. Az adott feladatot alapvetően a munkaerőpiac kínálata, annak hullámzása határozza meg.
- Hogyan néz ki ennek a gyakorlati oldala? Mondjuk adott egy titkárnő, aki otthon olvas a karosszékében, amikor megcsörren a telefon és háromhetes munkára kérik fel egy vállalatnál. Összehajtja az újságot és elmegy bérdolgozni? Vagy ennél azért összetettebb a helyzet?
- A legegyszerűbb esetekben a munkaerő-kereslet akár így, egy saját adatbázisból is kielégíthető, ám szinte minden esetben a feladathoz alkalmazkodó, toborzó-kiválasztó tevékenység előzi meg a megfelelő mennyiségű és kvalitású munkaerő alkalmazását.
- Az a humánerő, amelyet kölcsönözni lehet, miért nem dolgozik
státusban?
- Ennek okai a gazdasági szereplők megfontolásaira vezethetők vissza, amelyek között a kényelmi érdekek mellett a létszámstop ellenére képződött plusz munkaerőigény húzódik meg. Emellett az adminisztráció csökkentése vagy a szükségszerű létszámleépítés kap helyet, amelyek mentesíthetik a vállalatokat az erőforrás-kezelés terheitől.
- Nézzük egy kicsit fordítva a helyzetet. Van olyan termelő vállalat, amely csak szezonálisan foglalkoztat alkalmazottakat, mégis 5-6-7 hónapra ezres nagyságrendű bedolgozóra van szüksége. Ilyen esetben a humánerő-kölcsönző csak asszisztál, átvállalja a jogi procedúrát?
- Ilyen esetekben – ha jól sejtem – a humánerő-kölcsönző csak
mint lebonyolító vesz részt és nem mint humánerő-szolgáltató. Szezonális igények esetén is a foglalkoztatott a kölcsönző cég alkalmazásába kerül. Ebben a konstrukcióban a foglalkoztatás kapcsán felmerülő összes munkáltatói adminisztratív és befizetési kötelezettség a kölcsönző céget terheli, így a bérszámfejtés, bérfizetés, statisztikák, betegszabadság, szabadság, ünnepnapok elszámolása, szerződések megkötése, állományba vétel, kiléptetés. Mi mindehhez például az ország bármely pontján komplex szolgáltatást nyújtunk ügyfeleink részére, amely tartalmazza a szakmai kiválasztást, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat. Sajnos – mint sok más területen – itt is akadnak cégek, amelyek szakmai és infrastrukturális háttér hiányában próbálnak tevékenykedni a munkaerőpiacon, ezzel sokat ártva a szakma hírnevének. Nem beszélve arról, hogy az egyre alacsonyabb árrésre kényszerülő cégek a szürke-, illetve a feketegazdaságot erősítik. Azonban a piac a szigorúbb szabályozással és a kölcsönbe vevők részére is áttekinthetőbbé tételével várhatóan meg fog tisztulni.
