Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy év haladékot adott Markosz Kipriánu, az Európai Unió (EU) egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa az élelmiszeriparnak, hogy az úgynevezett junk food termékek (magas kalóriatartalmú rágcsálni valók, így például a csipsz vagy a csokoládé) gyerekeknek szóló reklámjait állítsák le és tegyék közérthetővé az áruk csomagolásán levő információkat. Ellenkező esetben a gyártóknak uniós szabályozással kell szembenézniük. Ugyanakkor a biztos úgy fogalmazott: hisz az iparág önszabályozásában, erre utalnak az ágazat visszajelzései és párbeszédkészsége. A biztos múlt heti nyilatkozata új hanglejtést hozott a probléma kezelésben, ugyanis eddig arról volt szó, hogy az unió felülről szabályozza a kérdést.
A WHO adatai szerint az elmúlt évtizedben 10–40 százalékkal nőtt az elhízottak száma a világon, így összességében a férfi lakosság 10–20, a nők 10–25 százaléka küzd súlyfelesleggel. A gyermekek esetében duplázódott az elhízottak aránya. A legérintettebbek az angolszász országok. Az egészségügyi szervezet egy korábbi nyilatkozatában felelőssé tette az élelmiszergyártókat e kellemetlen tendencia érvényesüléséért. Ennek hatására a Kraft Food az Egyesült Államokban két termékéről is úgy nyilatkozott, hogy gyermekeknek nem ajánlja azokat.
Bár a problémakör egyértelműen a nyugati országokat érinti a leginkább, a hisztéria kialakulásának megelőzése érdekében az itthoni élelmiszer-feldolgozók már egy ideje társadalmi párbeszédet folytatnak az egészség híveivel (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 25., 4. oldal). Ősszel is volt egy kerekasztal-beszélgetés – mondta lapunknak Csontos Csaba, az Éfosz élelmiszer-biztonsági munkacsoportjának tagja, aki szerint az unióban egy évig biztosan nem nyúlnak az érintett termékek kommunikációjához. A cél most az, hogy a táplálkozási szokások minden egyes problémakörét feltárják, a genetikai okoktól az oktatáson, a szocializáción keresztül a cégek reklámtevékenységéig, illetve termékeik adagolásáig. A részletek tükrében lehet szabályozást vagy önkontrolt végrehajtani, ám ha ez nem sikerül, az unió mindenképpen tagállami hatáskörbe helyezi a probléma megoldását. Év közben egy platform alakul, amelynek mindenki tagja lehet, akit érint a kérdés. A platform kulcsfigurája Markosz Kipriánu lesz. Egy év múlva személyes vezetésével vizsgálják felül, mit sikerült elérni, s ha nincs egységes álláspont, az unió közbelép.
Csontos Csaba szerint az önmagában öröm, hogy az EU is belátta: nem az egyértelmű tiltással lehet áttörést elérni az ügyben, hanem a párbeszéddel. Ugyanezen az állásponton van Fazekas Ildikó, a honi önszabályozó reklámtestület vezetője is. Mint mondta, itthon nem olyan vészes a helyzet, hiszen az érintett élelmiszergyártók reklámköltése nincs az első tízben, nem beszélve arról, hogy az érintett termékeket nem elsősorban a gyerekeken keresztül próbálják eladni. A magyarországi gyártók számára is jól ismert és elfogadott az önszabályozás, ráadásul a multinacionális vállalkozások az anyavállalatnál meghatározott stratégiát itthon is követni fogják.
