Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jelenlegi gazdasági környezetben tipikusan a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok, a hitel- és jogdíjügyletek kezelése, valamint a cégtulajdonok megfelelő struktúrájának kialakítása során merülhet fel igény nemzetközi adótervezésre, illetve offshore cégek használatára. A kereskedelmi ügyletek során amennyiben a közvetítő kereskedő céget offshore területen jegyzik be, az általa elért nyereség kedvezőbben adózik, így a tulajdonosok által a későbbiekben befektethető összeg is jóval magasabb lehet.
A folyó év elejétől a külföldre teljesített kamat- és jogdíjfizetések nem tartoznak a forrásadó hatálya alá, így a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménnyel nem lefedett országokból is forrásadó-fizetési kötelezettség nélkül lehet finanszírozni magyarországi vállalatokat, vagy ottani cégeknek átadni szellemi alkotást jogdíj ellenében. Természetesen a 3:1 alultőkésítettségi szabályt itt is figyelembe kell venni, vagyis a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsön kamatai nem számolhatóak el költségként. Amennyiben egy beruházás összköltsége 400 millió forint, az adóhatékonyság szempontjából jól kialakított struktúrában a saját tőke 100 millió forint míg a külföldről érkező hitel összege 300 millió forint, hiszen így a 300 millió forint kamatköltsége csökkenti a magyarországi adóalapot.
Adótervezési szempontból számos állam kínál kedvező megoldást. Észtországban például nincs társasági adó (legalábbis a következő három-négy évben biztosan nem lesz), Nagy-Britanniában a pénzügyi szabályok
előnyösek, Svájcban pedig a bankszámlák nyitását kezelik diszkréten. Mindazonáltal a szaktanácsadásra, cégalapításra szakosodott vállalkozások vezetői közül Rybaltovszki Péter, a Crystal World Wide ügyvezető igazgatója, és Tarnóczai Zoltán, a Calderan Consulting ügyvezetője is Ciprus fontosságát hangsúlyozta a NAPI Gazdaságnak. A Magyarországgal együtt EU-tagállammá vált Ciprus ugyanis rendkívül kedvező lehetőségeket kínál holding cégek alapítására. Ezek nem offshore társaságok, hanem a földközi-tengeri szigetországban bejegyzett, rezidensnek minősülő vállalkozások. Rezidensnek az a cég számít Ciprusban – vélik szakemberek –, amelyik ott intézi az ügyeit, helybeliek az igazgatói, és a szerződéseket és számlákat is a szigetországban köti meg, állítja ki. Az anya- és leányvállalatok viszonyairól szóló EU-direktíva szerint bizonyos feltételek fennállása esetén két különböző tagállamban működő anya- és leányvállalat kapcsolatában nem jöhet létre osztalékadóztatás. A ciprusi cégtől kapott osztalék bizonyos feltételek mellett mentesül a ciprusi adófizetési kötelezettség alól és a nem rezidenseknek fizetett osztalék sem adózik. Ilyen formában egy offshore társaság által alapított ciprusi cég, amely tulajdonosa egy magyar társaságnak a magyarországi társasági adó megfizetésén túl minden további adótehertől mentesen juthat osztalékhoz. A fenti struktúra a magyar vállalat későbbi értékesítése során is a legminimálisabb adóterhelést eredményezi, illetve a magyar céggel együtt a ciprusi társaság is értékesíthető, hiszen a jövőbeni vevő érdekét is szolgálja egy már fennálló „adóhatékony rendszer”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az offshore területen bejegyzett vállalkozás adómentesen átutalhatja a nyereségét a tulajdonosainak, mivel az offshore területekről magyar adórezidenseknek fizetett osztalék
adóköteles. Amennyiben az eredmény továbbra is üzleti célra hasznosul és a tulajdonos visszaforgatja a hasznot, úgy az adómentes. (A Calderan Consulting vezetőinek véleménye szerint az intézményrendszer lényege, hogy offshore cégben „megtermelt” pénzt ne kerüljön ki a rendszerből, azaz továbbra is az offshore vállalkozáson keresztüli vagyongyarapodást segítse elő.) Amennyiben valaki személyi jövedelemadóját (szja) is optimalizálni kívánja, akkor osztalék jellegű jövedelmét olyan ország adórezidenseként érdemes felvennie, ahol kedvezőek az szja-feltételek. Bizonyos országokban, például Szlovákiában a magánszemélyként kapott osztalék nem adóköteles. A szlovákiai adórezidenssé váláshoz pedig nem kell tenni mást, mint egy évből legalább 183 napot Szlovákiában kell tölteni.
A fentiekből jól látszik, hogy egy megfelelően kialakított struktúra segítségével a jogszabályi lehetőségek adta kereteken belül is jelentősen csökkenthető a fizetendő adó mértéke, amelyhez képest sok esetben eltörpül a rendszer kialakításának és üzemeltetésének a költsége.
