Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A ruházati cikkek forgalma az első félévben 12 százalékkal erősödött a tavalyi év hasonló időszakéhoz képest, és 149 milliárd forintot ért el. A mennyiségi eladások még ennél is nagyobb mértékben, 17 százalékkal emelkedtek, a magyar lakosság 104 millió darab ruházati terméket vásárolt hat hónap alatt. Tavaly az első félévben a teljes ruházati forgalom 29 százaléka jutott a szakboltokra, az idén viszont már csak 24 százaléka. A bolttípus ennek ellenére tartja piacvezető pozícióját. A forgalom összetétele alig változott. Értékben a felsőruházat viszi a prímet 52 százalékkal. Alsóruházatra 13 százalék jut a forgalomból, cipőre pedig 27 százalék. Az egyebek, mint például a bébiruházat vagy a kiegészítők részesedése 8 százalék.
Gyengült a második legnagyobb forgalmat generáló utcaiárus-piac pozíciója is: részesedése értékben a tavalyelőtti 24 után ebben az évben eddig 18 százalék körül alakult. A csökkenés egyben azt is jelenti, hogy erősödik a szervezett kereskedelem. Más ágazati elemzők szerint ebben komoly szerepe volt az olyan kiskereskedelmi központok indulásának, mint például az Ázsia Center vagy a China Mart. A lakosság a múlt év január–júniusban 4 milliárd forintot költött a kiskereskedelemben újdonságnak számító kínai üzletekben. Ez az összeg idén több mint ötszörösére, 21 milliárdra emelkedett. Így 14 százalékos piaci részesedéssel a harmadik helyre került a ranglistán ez a fajta bolttípus. A háztartások ruházati termékből darabra a legtöbbet utcai árusoknál és piacokon vásárolják. Az összes eladott mennyiség 26 százalékát. Utána a távol-keleti boltok következnek 20 százalékkal, majd a hipermarketek 15 százalékkal, ezután a ruházati szaküzletek 14 százalékkal és az egyéb csatornák – többek között a külföldi outletek – 10 százalékkal.
