Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt öt évben ismét tipikus bevásárlónemzetté vált a magyar, ugyanis 1998-tól 2003-ig 71 százalékos növekedést regisztráltak a kiskereskedelmi forgalomban. Ebben az időintervallumban a lengyeleknél 47, míg a cseheknél 24 százalékos forgalomerősödés volt megfigyelhető. Magyarországon az egy főre jutó háztartási kiadások 2003-ban 1923 eurót tettek ki, amelyből 48 százalékban részesült a kiskereskedelem. A GfK-csoport Prizma kutatóintézete által készített felmérés itthon az egy főre jutó háztartási kiadások növekedését jósolja, szintúgy Csehországban, ám Lengyelországban stagnálást vetít előre. Az azonban tény, hogy a lengyeleknél ez a mutatószám 1999 euró, ami meghaladja a honi és a cseh adatokat. Nem beszélve arról, hogy ebből az összegből a lengyel kiskereskedelem 63 százalékban részesül – egészen pontosan évenként és fejenként 1259 eurót kasszíroz –, miközben a nyugat-európai trend az, hogy a lakossági költések egyre kisebb százalékát teszik ki a kiskereskedelem által kínált napi fogyasztási cikkek. Jó példa erre Nagy-Britannia, ahol az egy főre jutó háztartási kiadásból mindössze 32 százalék jut „tejre, kenyérre”, vagyis a megélhetéshez szükséges fogyasztási termékekre, viszont annál több pénz marad a lakásra, (extra)szolgáltatásra, utazásra. Hozzá kell tenni, hogy a szigetországban az egy főre jutó háztartási költés 5659 euró, amelyből a kereskedelem még így is a keleti átlagnál többhöz, 1811 euróhoz jut. Az arányszámok természetesen komoly összefüggésben állnak az átlagkeresetekkel.
Magyarország kiskereskedelme több szempontból előrébb jár, mint az újonnan csatlakozó tagországoké, ám köszönő viszonyban sincs az unió nyugati felével. A GfK elemzéséből kiderül, hogy itthon elsősorban a kevesebb, de jóval nagyobb alapterületű egységeket működtető áruházláncok fejlődését motiválták a piaci viszonyok. Az erős verseny miatt a négyzetméterre jutó éves kiskereskedelmi forgalom 2920 euró volt 2003-ban. Ugyanez az arány a lengyeleknél mindössze 2210, a cseheknél viszont 2260 euró. Ám például Hollandiában, ahol ezer főre nem kevesebb, mint 1480 négyzetméter (!) eladótér jut, az említett arány 3000 euró. Dániában – itt a legjobb a termelékenység – egy négyzetméteren 6070 eurót kaszálnak az üzletek. Megállapítható tehát, hogy a honi kiskereskedelmi verseny a régióban hatékonnyá tette a piac szereplőit, de éppen a verseny miatt gyengébb az unió átlagához mért iparági (négyzetméterre vetített) termelékenység. Ám a kiskereskedők – főként a nagyok – haszna így sem marad el, ugyanis a költségoldal a nyugati szinthez képest rendkívül alacsony. A GfK megállapítja, hogy mindent összevetve jó gazdasági feltételek mutatkoznak a magyarországi kereskedelem további fejlődéséhez, így az iparág és a piac idővel – a helyi sajátosságokat megőrizve – egységessé válik az unió többi tagországáéval.
