Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az iroda már az egyiptomi kultúrában megjelent, fokozatos fejlődése a hivatali írásbeliség kialakulása után indult meg. A ma már önálló szervezeti egységként számon tartott irodák kialakításánál több szempontot kell mérlegelni.
Az első lépés a tervezés, amelynek díja többféleképpen számítható ki. A kölcsönösen kialkudott ár mellett létezik a beruházási költség százalékában megállapított díj, az időráfordítás, valamint a berendezendő tér alapterülete alapján kalkulált díj, illetve ezek kombinációja. A tervezési díjtól függetlenül további költségek is felszámíthatóak, például a kötelezőn túli tervpéldány vagy a kiszállási díj. Az időráfordításos számításnál a tanácsadás 4500 forint óránként, a tervezés 4500–8500 forint, a művezetés óradíja 6000 forint, ez a beruházási költség 3–15 százalékára rúghat.
Egy 100–120 négyzetméteres helyiség tervezése megúszható nagyjából 100-150 ezer forintból, de a különböző igényektől függően ez az összeg a többszörösére nőhet. A terv elkészítése nagyjából két hetet vesz igénybe; ez idő alatt a megbízó folyamatosan konzultál a tervezővel, aki az instrukciók alapján állítja elő a tervet.
Ezt követően megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok. A példánkban szereplő 100–120 négyzetméteres irodában 15–30 dolgozó kaphat helyet, ám egyes cégek, például call-centerek esetében akár 35–50 fő is elfér ekkora helyen. Vannak irodák, ahol egy – nem vezető beosztású – dolgozóra 10–15 négyzetméter jut, ami igen nagy luxusnak számít.
A munkaállomások kialakításánál figyelembe kell venni az adott dolgozó tevékenységi körét, a munkavédelmi előírásokat, majd ennek alapján kell beszerezni a bútorokat és a szükséges gépeket. Egy munkahely kialakításának költsége – berendezések nélkül – átlagosan 100–250 ezer forint, de különleges igényeknél ez az összeg is jelentősen emelkedhet. Esetünkben a munkaállomások kialakítására fordítandó összeg 1,5 és 7,5 millió forint körül alakul. Erre jön rá a gépek vásárlására fordított összeg: a legszükségesebb berendezések (telefon, számítógép stb.) beszerzése dolgozónként minimum 140–200 ezer forint, de a határ a csillagos ég.
A megrendelők széles kínálatból válogathatnak bútorbeszerző körútjuk során. Számos forgalmazó kínál „irodamenüket” is: a vevő megrendeli a szükséges számú modult, és kiszállítás után egyszerűen berakja ezeket a helyiségbe. Vannak olyan cégek is, amelyek szakembereket bíznak meg a szekrények, asztalok előállításával. Az így készült bútorok ára magasabb a nagyobb szolgáltatók katalógusárainál, előnye viszont, hogy a megrendelő az igényeinek leginkább megfelelő berendezést kapja.
A legtöbb multinacionális cég egységes irodaarculattal működik: bárhol a világon nagyjából egyforma rendszer szerint alakítják ki és szerelik a helyiségeket. Ilyenek például a bankok vagy a T-Mobile is. Ennek az a magyarázata, hogy az anyavállalat a leányainál is ugyanazzal a berendezőcéggel dolgoztat mindenhol. Előfordul, hogy költségtakarékossági szempontból a leányvállalatnál új tervezőt szerződtetnek, akinek a körön belülre kerüléssel jó esélye van arra, hogy az anyacég új országban történő terjeszkedésénél a magyar beszállító tapasztalataira és szakértelmére alapozzák az irodák berendezését.
Az utóbbi időben egyébként egyre több cég érdeklődik a virtuális irodák iránt. Ezek elősegítik a hatékony munkavégzést, a kommunikációt, és rugalmasan alkalmazkodnak az adott munkafolyamatot végző dolgozó igényeihez.
