Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hamarosan furcsa helyzet alakulhat ki a magyarországi háztartásigép-piacon. A termékdíj, amely a cégek terheit növelné, osztatlan örömet okozhat a vállalatvezetők körében, miközben más ágazatokban ez a pluszköltség eddig komoly ellenkezést váltott ki. A helyzetre az adhat magyarázatot, hogy az elektronikai termékek után fizetendő termékdíjjal csökkenhet a gyenge minőségű, olcsó, ismeretlen márkák részaránya a háztartási fehértermékek piacán. Ez a környezetvédelmi adó ugyanis jelentős terhet ró azon társaságokra, amelyek vállalati háttértámogatás nélkül, saját megrendelés alapján hoztak forgalomba a Távol-Keleten gyártott, halovány műszaki tartalmú háztartási gépeket. Ezek a cégek sokszor okoztak már galibát, hiszen a készlet értékesítése után több esetben is eltűntek, így a garanciális kifogásokat nem lehetett érvényesíteni velük szemben. (Magyarországon például a mikrohullámú sütők piacát lepték el ezek a termékek és törték le – a vásárlók örömére – az ismert márkák árát is.)
A háztartásigép-gyártásban egyébként tendencia, főként a megnövekedett kínai kapacitások miatt, hogy pénzügyi befektetők bérgyártásban készített, több ezer darabos készletre adnak megrendelést. Az ilyen ismeretlen márkájú termékek legnagyobb felvevői a nagy alapterületű üzletek, a hipermarketek vagy a barkácsáruházak.
A termékdíj bevezetése tehát erősítheti a nagy háztartásigép-márkák gyártóinak belföldi piaci pozícióját, ugyanakkor az adó mértéke jelentős, vagyis kénytelenek lesznek beépíteni a gyártási költségekbe – derült ki egy iparági elemzésből. Ez akár az árak növekedéséhez is vezethetne, ugyanis a gyártók rendkívül alacsony haszonkulccsal működnek – állítja az egyik cég vezetője, aki azonban úgy vélekedett lapunknak, hogy a jelenlegi piaci körülmények között szinte teljeséggel lehetetlen bármilyen formában áremelést elérni.
Vágvölgyi Mihály, az Első Magyar Gazdasági Jogharmonizációs Egyesület elnöke szerint a Környezetvédelmi Minisztérium erőteljes társadalmi egyeztetést folytatott az érintett iparágak képviselőivel, így szerinte a jogalkotók maximálisan figyelembe vették – az egyelőre íratlan – nyílt jogszabályalkotás követelményeit. Az uniós elvárások miatt is fontos szabályozás jelenlegi helyzetét tekintve kicsit ellentmondásos, mert a zöld tárca „hulladék csökkentő” szándékai ellenére jobban érvényesülni látszanak a gazdasági csoportok érdekei, amelyek nem minden esetben környezetkímélők – fogalmazott Vágvölgyi. Kovács Árpád, a visszagyűjtéssel foglalkozó Elektro-Waste Kht. ügyvezetője szerint kifejezetten előnyös lenne, ha a hulladékká vált háztartási gépeket itthon hasznosítanák újra, ugyanis az legalább 6000 új munkahelyet teremtene.
