Amennyiben valamennyi érdekelt egységesen meg tud állapodni abban, hogy a kamatkülönbözet-adó helyett egy másik megoldás jobban elfogadható volna a pénzügyi szektornak, a Pénzügyminisztérium nem zárkózik el ennek a megoldásnak a támogatásától – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter ugyanakkor aláhúzta: csak olyan megoldásról lehet szó, amely biztosítja a kormány által várt bevételt, illetve alkalmazása nem vet fel semmilyen alkotmányossági problémát. Szakemberek szerint egy egységes új megoldás a szektor szereplőinek ellentétes érdekei miatt csak igen nehezen születhet meg.
A pénzügyminiszter egy ilyen, egységes támogatással bíró javaslat megszületéséig kitart a kamatkülönbözet-adó mellett, bevezetése kapcsán legfeljebb néhány – szavai szerint „gesztus értékű” – módosítást tud elfogadni. Ezek közé sorolta a fő pénzügyér költségvetési bizottsági meghallgatása során azt a felvetést, hogy a takarékszövetkezetek számára – a már ismert kedvezmények mellett – nem lenne kötelező befizetni az új adót az olyan kistelepüléseken termelődött nettó kamatbevétel után, ahol a szövetkezet az „egyedüli versenyző”. Azt ugyanakkor a takarékszövetkezeteknek kell mérlegelniük, hogy éppen az ilyen helyekről származó csekély bevétel kapcsán megéri-e majd vállalni azt a nem kis többletadminisztrációt, amit az ilyen alapos, fiókszintű elszámolás megkövetel – tette hozzá lapunknak Draskovics Tibor. Kérdés ugyanakkor az, hogy mit takar az egyedüli versenyző fogalma, hiszen a kistelepülési postahivatalok jelentős részében megtalálhatóak az OTP és az Erste Bank termékei is.
Az SZDSZ nem örült a banki különadó ötletének, de – miként a bankok – elfogadta azt – kommentálta lapunknak a párt álláspontját Horn Gábor. A koalíció koordinációs politikai államtitkára szerint a kisebbik kormányzó párt is kész egy új javaslat támogatására, amennyiben azt a pénzintézetek szakmai szervezete támogatja, akár úgy is, hogy képviselői módosító indítványként ők terjesztik ezt majd az adótörvényről szavazó parlament elé.
