Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi láncok piacán több konkurens vállalkozás is együtt intézi beszerzéseit – erre hozták létre például a Metro és a Spar közös vállalkozását, a Metspát, valamint a Cora, a Match és Profi üzleteket összefogó Proverát – a logisztikai tevékenységet minden érintett igyekszik saját maga megoldani. Tapasztalataik szerint már akkor is megéri önálló logisztikai központot létrehozni, ha csak néhány egység ellátását oldják meg onnan. Úgy tűnik, ezt a határainkon kívüli tapasztalatok is megerősítik, hiszen például a CBA Kereskedelmi Kft. külföldi egységei most kezdtek raktárbázisok építésébe. Neubauer Katalin, a magyar anyacég kereskedelmi igazgatója szerint a kereskedelmi vállalkozásoknak sokkal gazdaságosabb, ha önmaguk intézik a logisztikát. Nem véletlen, hogy a multik közül többen is szakítottak korábbi partnereikkel és saját, néha gigantikus raktárbázisokat hoztak létre. A Tesco például nemrégiben adta át – Gyálon felépült – frissáru-központját, az Auchan pedig egy évvel korábban tette meg ugyanezt. A közeljövőben a CBA Alsónémediben rendezi be főhadiszállását, innen kívánja intézni az élelmiszerüzletek ellátását.
A gazdaságosság már a beszerzési ártárgyalásokon „kitapintható”. Korábban a termelők maguk intézték a termékeik boltokba történő terítését, és tetemes szállítási költségeik voltak. Ha viszont csak egy raktárba szállítanak, ahonnan a kiszállítást a kiskereskedők intézik, akkor az utóbbiak alacsonyabb árat fizetnek, a szállítási költségek leszorítását pedig saját maguk könnyebben elérhetik.
A már működő bázisokat vizsgálva kiderült, hogy minél nagyobb az áru forgási sebessége, annál gazdaságosabban működtethető a logisztikai központ. A körülbelül 130 üzletet ellátó Metspa bruttó forgalma 2003-ban 409 milliárd forint volt. A CBA, amely majdnem 3000 egységet szolgál ki 405 milliárdos bruttó forgalomról számolt be. (Van viszont olyan kis CBA-bolt, amely forgalmának csak a negyedrészét adják a beszerzési társaság által szállított áruk.)
A Tesco önálló logisztikai rendszere valamivel több mint 60 szupermarketet szolgál ki, a cég bruttó forgalma 354 milliárd forint volt tavaly. A legnagyobb kisbolthálózattal rendelkező Co-op Hungary valamivel kevesebb mint 3600, főleg vidéki boltnak szállít, a bruttó forgalma 335 milliárdot tett ki. A Provera 219 egységet szolgál ki, és tavaly 214 milliárd forintos bruttó árbevételről adott számot. Az ugyancsak magyar – egykori CBA-tagok által kifejezetten beszerzési társaságként létrehozott – Reál Hungáriához körülbelül 2050 egység tartozik és 191 milliárdos bruttó forgalmat ért el. A Plus és az Interfruct tulajdonosa, a Tengelmann-csoport 174 milliárdos forgalmat könyvelhetett el. Az Auchan üllői raktárközpontjából nyolc hipermarketet látnak el, a cég bruttó forgalma tavaly 155 milliárd forint volt. A 132 Penny Market boltot ellátó Rewe 135 milliárd forintos bevételt ért el, a magyar Honiker pedig 1613 egységével 131 milliárdos bruttó forgalmat regisztrált.
Némely cég logisztikai kapacitása akkora, hogy akár egy-egy konkurens vállalkozás igényeit is képes lenne kielégíteni, ám ilyenre még nem volt példa. Neubauer Katalin szerint ha a CBA-t megkeresnék ilyen kéréssel, valószínűleg elgondolkodnának rajta, de a kezdeményezésre alig lát esélyt.
A szakemberek szerint a legkézenfekvőbb az lenne, ha a gyártók alakítanának ki közös raktárbázisokat, ugyanakkor a kiskereskedelmi szakma szerint a termelőket leültetni sem lehet egymás mellé, nem hogy egy központba összehozni. Ugyanakkor a hazai mezőgazdaságnak szüksége lenne önálló raktárakra, hűtőházakra, amelyek logisztikai egységként működhetnének, hiszen Magyarország a legtöbb multinacionális vállalkozás szerint logisztikai paradicsom (lehetne), Kelet- és Nyugat-Európa közti kereskedelembe kerülő élelmiszerek, illetve más termékek elosztását itt lehetne a legpraktikusabban megoldani.
