Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Svájci Nemzeti Bank (SNB) illetékes bizottsága tegnapi ülésén ismét kamatot emelt, az elemzők pedig az idén még egy hasonló lépésre számítanak. A célsávot most a korábbi 0–1 százalékról 0,25–1,25 százalékra növelték, a központi érték ugyanakkor változatlanul 0,75 százalék maradt. A jelenlegi intézkedés hatására az idén már 50 bázisponttal magasabbá vált a kamat. A CIB Lízing által kötött szerződések értelmében a devizafinanszírozás során a szolgáltató az érintett deviza referenciakamatának plusz–mínusz 50 bázispontos elmozdulásakor az új kamatszintet automatikusan érvényesíti a törlesztőrészletben – tájékoztatta lapunkat Galambos Tibor. A piacvezető lízingtársaság vezérigazgatója szerint ez azt jelenti, hogy a jövő hónapban a svájci frankban finanszírozott ügyfelek közül csak azok nem kapnak a kamatváltozás miatt növekvő törlesztőrészletet tartalmazó csekket, akik az elmúlt 3 hónapban – a korábbi 25 bázispontos kamatcsökkenést követően – kötöttek szerződést a társasággal. Az Erste Bank ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy mivel forrásköltsége nem változik, egyelőre nem változtat a frankalapú lakáshitel kamatain. A Földhitel- és Jelzálogbanknál (FHB) úgy vélik: csak idő kérdése, hogy a bankoknál mikor épülnek be a kamatváltozások.
Komolyabb gondokkal azonban a hosszú távra eladósodó ügyfelek szembesülhetnek. Galambos Tibor szerint ugyanis a várható kamatváltozás jóval kisebb hatású lesz, mint általában az árfolyammozgások: egy átlagos, 1-2 millió forintos hitelnél a havi törlesztőrészlet 60–100 forinttal emelkedik majd. Az idei árfolyamváltozások viszont számításaink szerint a szélső értékeket véve alapul 1-2 ezer forintot jelenthettek.
A 10-20 éves futamidejű hitelekkel kapcsolatban szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy Svájcban korábban meglehetősen hektikus kamatmozgásoknak lehettünk tanúi. Az elmúlt évtized elején a frank kamata (a nyolcvanas évek végi fél százalékkal szemben) 8–10 százalék volt, majd ismét lassan csökkent, de a nulla közeli szintre csak 1998-ban tért vissza. Ilyen kamatingadozások pedig a jövőben sem zárhatók ki. A kamatemelések pedig a devizahitelek teljes hitelköltségét (beleértve a kezelési költséget és a valutaváltásból eredő költségét) akár húsz százalék közelébe röpíthetik a mai 10–13 százalékról. A kisebb kamatváltozás törlesztőrészletre gyakorolt hatását is jól illusztrálja: az egyik hazai bank jelenleg 1,99 százalékos kamaton kínált frankhitelének törlesztőrészlete 83,7 ezer forint, míg az akciós időszak (néhány hónap) után a törlesztés már havi 90,9 ezer forint lesz. Ez ráadásul csak az akció lezárulását jelzi, benne semmilyen pénzpiaci hatás nem játszik szerepet.
