Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Bankjuk most ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, aminek kapcsán számunkra merésznek tűnő tervet fogalmaztak meg: 2011-re Északkelet-Ázsia vezető pénzintézetévé szeretnének válni. Nem túl merész ambíció ez?
– Amikor 1954-ben a dél-koreai kormány a bank alapításáról döntött, a pénzintézet fő feladata a háború utáni újjáépítés pénzügyi támogatása volt. A fejlesztési banki státusnak köszönhetően a KDB szinte valamennyi nagy koreai iparvállalat megerősödésében tevékenyen részt vett. Ezért azonban nagy árat kellett fizetni, hiszen a fő cél, a gazdaság fellendítése érdekében nagyon alacsony kamattal kellett finanszíroznunk partnereinket. A nyolcvanas évek közepétől azonban megindult a gazdaság fejlődése és ezzel párhuzamosan a KDB is átalakult hagyományos értelemben vett vállalati bankká. Partnereink sikerének is köszönhetően számottevően megerősödtünk, amit az is jól mutat, hogy a bank a kilencvenes évek második felének ázsiai válságát saját lábán állva tudta átvészelni. A jelenlegi helyzetben úgy vélem, nem elérhetetlen a stratégiánkban megfogalmazott cél, már csak azért sem, mivel a koreai kormány velünk párhuzamosan tűzte ki célul, hogy Szöult középtávon térségünk új pénzügyi központjává fejleszti.
– Milyen területek hozhatják meg a tervezett sikert a KDB Banknak?
– Pénzintézetünk hagyományosan erős szereplő a vállalati- és nemzetközi finanszírozásban, jelentősek piaci pozícióink a konzulting területen és számos sikeres projekttel büszkélkedhetünk a kockázati tőkebefektetések terén. A jövő nagy kitörési pontját ugyanakkor a projektfinanszírozásban látjuk: számos nagy volumenű beruházásra van kilátás Észak-Kelet-Ázsiában – elég, ha csak Kínára gondolunk. A jövőbeli lehetőségek mind jobb kihasználása érdekében májusban a japán Mizou bankházzal és a Kínai Fejlesztési Bankkal (CDB) közösen létrehoztuk az Észak-Ázsiai Fejlesztésfinanszírozó Tanácsot (NADFC), amely vélhetően még az idén aláírja az első nagy beruházási projekthitel-egyezményt.
– Említette Kínát. Milyen mértékben van jelen a KDB a kínai piacon?
– Az eddigi hagyományosnak számító pénzügyi központok (Tokió, Szingapúr, Hongkong) mellett már működik KDB-fiók Sanghajban. Folyamatban van a pekingi képviseleti irodánk fiókká alakítása is, úgyhogy úgy gondolom, immár Kínában is messzemenően ki tudjuk szolgálni korábbi partnereinket, illetve újabb kapcsolatokra tudunk szert tenni.
– A KDB korábban sokat profitált az induláskori iparvállalati kapcsolataiból. A kérdés, hogy most, amikor ezek a cégek nagy, minden bank által szívesen finanszírozott multinacionális vállalatokká váltak, miként tud bankjuk új partnereket szerezni?
– Szerencsés vagyunk abban a tekintetben, hogy a korábbi sikerágazatok után (építőipar, vegyipar, gépjárműgyártás, félvezetőipar), megfelelő időben nyitottunk az új iparágak, például az információtechnológia felé. Miután ezt a területet döntően a kis- és középvállalkozások uralják, a KDB vállalati portfóliójában ügyfélszámot tekintve 75 százalékos a kkv-szektor részaránya, ezek hozzák a bank forgalmának 30 százalékát. A hitelintézet egy másik kihívással is szembesült: néhány évvel korábban főleg a nagyvállalatokra volt jellemző, hogy nemzetközi sikereik kapcsán új piacokra léptek be. Így pénzintézetünknek is döntenie kellett arról, hogy követjük-e partnereinket a Koreán kívüli befektetéseikben. Elárulhatom, ez volt az egyik indoka annak, hogy 2002-ben a Daewoo Bank Magyarország Rt. átvétele mellett döntöttünk, hiszen számtalan koreai cég kezdett fejlesztésekbe Magyarországon – elég, ha csak a Samsung beruházásaira gondolunk.
– Az önök partnerei azonban jelenleg épp „felfedezik” régiónk más országait is – az elmúlt hónapok egyik legnagyobb üzletét térségünkben például a KIA jelentette be a szlovákiai autógyár-építés kapcsán. Szó lehet tehát a KDB további terjeszkedésről is?
– Bár Európán belül bankunk Londonban és Írországban fiókkal, Frankfurtban pedig képviselettel rendelkezik, Magyarországot jelölte ki kelet-közép-európai regionális központjának. Döntésünkben komoly súllyal esett latba, hogy a térség az EU-csatlakozásnak köszönhetően kivételes fejlődés előtt áll, ami hatalmas lehetőséget biztosít a koreai vállalatok és bankunk számára is. A banki központ helyének kiválasztását pedig az segítette, hogy Magyarország pénzügyi infrastruktúrája lényegesen fejlettebb a környező országokénál, a banki területen dolgozó munkatársak szakképzettsége remek. A fentiek kapcsán úgy gondoljuk, hogy vállalati partnereink pénzügyi igényeit Budapestről kiválóan meg tudjuk oldani – feltéve, ha ők igényt tartanak rá. A KIA-val kapcsolatban elmondhatom: miután igen régi szálak kötik össze a bankot és a céget, vélhetően lesz üzletünk a szlovákiai gyárral is. Ehhez viszont – legalábbis egyelőre – nincs szükség arra, hogy bankunk fiókot nyisson vagy leányvállalatot alapítson Szlovákiában. A budapesti fejlesztések között abszolút prioritást kapott a számítástechnikai rendszerek fejlesztései. A mostani fejlesztések lehetőséget biztosítanak a KDB Bank Magyarország számára, hogy üzleti partnereink további kelet-európai terjeszkedése során is nyugodtan számíthassanak a bank pénzügyi szolgáltatásaira, támogatására.
– Rendkívül hízelgően beszél Magyarországról. Ezt a vélekedését személyes tapasztalat is megerősíti?
– Harmadszor járok Budapesten, igaz, mostani utam az első, amikor hivatalosan és nem turistaként látogatok fővárosukba. Legutóbbi, 1997-es ittlétem óta is nagyon sokat fejlődött a város. Nekem most egy kicsit „koreaisnak” tűnik, ami érdekes, hiszen más európai városokban – bár sokáig dolgoztam Genovában és Párizsban is – ezt eddig nem tapasztaltam. Üzleti tárgyalásaim alapján is mondhatom, a magyarok optimisták, nyitottak, amit nagyra értékelek. Ez alapja lehet annak az üzleti bizalomnak, amely majd hozzásegítheti a két ország vállalkozásait ahhoz, hogy minél több üzletet kössenek. A KDB Bank a maga pénzügyi eszközeivel ebben szeretné segíteni mindkét ország polgárait.
