Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentősen megnövekedhet a magyar állam kártérítési kötelezettsége a Postabank-perekben. A károsult kisbefektetők egyik ügyvédje, Rádi Péter további ugyanis keresetet indítana, hogy az állammal szemben indított eljárásokban már jogerősen pert nyert ügyfeleinek a megítélt kártérítésnél a késedelmi kamatot ne lineáris, hanem kamatos kamattal fizesse ki az állam. A polgári törvénykönyv a késedelmi kamatot a mindenkori jegybanki alapkamathoz köti, ám Rádi Péter szerint a gyakorlatban akad kamatos kamattal kalkuláló megoldás is. Az ügyvéd arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vitatott összeg egy 2 millió forintos postabanki kárérték esetén elérheti a 700 ezer forintot is.
Az ügyvéd a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy eseti döntésére alapozza vélekedését. Ez a 2001-es határozat arról szól, hogy a késedelmi kamat „annak az elmaradt jövedelemnek a kompenzálására szolgál, amelyet a fél a késedelmesen kifizetett összeg kockázat nélküli befektetésével biztonsággal elérhetett volna”. Márpedig – vélekedik Rádi – a több évre nyúló ügyekben ésszerűnek tűnik, hogy az ügyfél a befektetésén megtermelt hozamot is befektette volna a következő évben.
A késedelmi kamat, miképp az említett eseti döntés is hivatkozik rá, egy kárátalány – érvel ugyanakkor Wellmann György, az LB polgári kollégiumának sajtókapcsolatokkal megbízott szakembere. Az ügyfélnek ezt nem kell elfogadnia, azonban ebben az esetben neki kell bizonyítania, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kára keletkezett – s ekkor a késedelmi kamaton felül meghatározott összegű kártérítést kap. Kamatos kamatot olyankor szoktak megítélni a bíróságok, amikor az ügyletben eredetileg valamilyen kamatszint lett meghatározva, ekkor a késedelmi kamat az ügyleti kamatra is rárakódik – nyilatkozta a bírósági képviselő.
Rádi Péter úgy véli, az ügyben fontos lenne a jelenleginél egységesebb jogi szabályozás, mivel most lényegében az egyes bíróságokra van bízva, hogy milyen módon számítják a késedelmi kamatot. Ezt erősíti meg Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke is, aki elmondta: a végrehajtók a bírósági határozatban foglalt kamattal növelt összeget tekintik a végrehajtási összeg alapjának.
