Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai uniós (EU) csatlakozás nehezíti meg a Magyar Kórházszövetség azon tervét, hogy az egészségügyi intézmények felelősségbiztosítási egyesületbe tömörülve álljanak helyt a gyógyító tevékenység során elkövetett műhibák után. Az EU ugyanis a korábbi gyakorlattal ellentétben nem ismeri el a szakosított biztosító egyesületeket, s a szervezetek működtetéséhez a díjbevétel alapján számított tőkekövetelményt csatol. Az új szabályozás szerint a felelősségbiztosítási üzletágban – is – tevékenykedő biztosító egyesületeknek a részvénytársasági formában működő biztosítók biztonsági tőkéjének 75 százalékával kell rendelkeznie. Ez a jelenlegi szabályozás szerint a kisebb, 150–220 milliós díjbevétel mellett gazdálkodó biztosító egyesületek esetében minimum 375 millió, a nagyobb díjbevételű egyesületeknél 562,5 millió forint biztonsági tőkeképzést jelent.
Külön nehezíti a már piacon jelen lévő biztosító egyesületek életét, hogy az e területről rendelkező EU-direktíva a korábbiakkal ellentétben már nem engedi a viszontbiztosítás összegét a biztonsági tőkébe beszámítani, így a piacon működő többi biztosítási egyesület számára komoly gondot okoz majd a jelentősen megemelkedő tőkekövetelmény biztosítása. A jogszabály a már a piacon lévő biztosítási egyesületeknek 2006. december 31-ig ad lehetőséget a tőkekövetelmények teljesítésére, új szereplőket viszont már csak a megváltozott tőkeszabályok mellett lehet alapítani. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) folyamatosan nyomon követi majd a piac szereplőinek tőkehelyzetét – tájékoztatták lapunkat a PSZÁF-nál.
A Kórházszövetség szerint a jelenlegi helyzetben az egészségügyi intézményektől nincs mód ilyen összeg elvonására a tervezett biztosító egyesület létrehozásához. Annak dacára, hogy erre törvényi kötelezettség van, a mintegy 160 egészségügyi intézmény, kórház közül alig harmincnak van érvényes felelősségbiztosítása. Az év vége alaposan megrostálta a „mezőnyt”: volt olyan biztosító, amely felmondta több kórház biztosítási szerződését, más biztosítók pedig – komoly díjemelés mellett – jelentősen, nem egy esetben 2-3 szorosára növelték az adott intézmény önrészelőírását, ami így intézményenként és esetenként sokszor meghaladja a 10 millió forintot. Ezek az önrészek – a biztosítási díj fizetése mellett – kigazdálkodhatatlanok az intézmények büdzséjéből – állítják az érintettek, akik azt sürgetik, hogy olyan felelősségbiztosítási rendszer jöjjön létre, ahol a szaktárca, a tulajdonos önkormányzatok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az adott kórház egyaránt kockázatot vállalna a káresemények fedezetére.
