Lényegében az első félév során teljesítette az MKB azokat a terveket, amelyet az igazgatóság az év egészére tűzött ki feladatul a pénzintézetnek. A bank utolsó, a Konzumbank beolvadás előtti, nemzetközi számviteli elvek alapján készült gyorsjelentése szerinti mérlegfőösszege az egy évvel korábbinál 21,6 százalékkal magasabb, 1358,5 milliárd forint volt, míg a 10,168 milliárdos pénzintézeti adózás előtti eredmény 10,1 százalékkal múlja felül a bázisadatot. Az igazgatóság fő elvárása, hogy a bank jövedelmezőségi és hatékonysági mutatói az év során ne romoljanak, maximálisan teljesült: az adózott eredményre vetített 17 százalékos tőkearányos megtérülés (ROAE) az elmúlt év végén még 14,69 százalék volt, míg az átlagos eszközmegtérülés (ROAA) 1,4 százalékával szemben decemberben 1,31 százalék állt.
Az év végére várt 900 milliárd forintos hitelállományhoz képest a példátlan hitelbővülés már június végére 915,3 milliárdos hitelállományt „hozott” magával, ami 18,4 százalékkal múlja felül a 2003. június végi adatot. A korábbi lakossági hitelboom a kormányzati szigorítások miatt az idén megtorpant, a fő hajtóerővé a hosszú távú vállalati devizahitelek váltak. Az éves tervekkel való összevetésben elmaradás csak az ügyfélbetét-vonalon tapasztalható: az egyéves bázison mért 5,8 százalékos bővülést jelző 622,4 milliárdos betétállomány mindössze 22 milliárd forintos növekedést jelent az elmúlt évi adathoz képest.
A pénzintézet a félév során komoly informatikai fejlesztéseket hajtott végre, ennek következtében a banküzemi költségek 12,6 milliárd forintot tettek ki. Az MKB költséghatékonysági mutatója így tavaly júniushoz képest 14 százalékpontot romlott, ám a decemberi 53,1 százalékos adathoz képest az 51,6 százalék javulást jelent.
