Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A török katonai vezetés május végén tárgyalta meg a katonai beszerzések ambiciózus szerkezetátalakításának tervét, amely az állami ellenőrzésű hazai hadiiparnak lényegesen nagyobb szerepet szán az eddigieknél – derül ki Burak Bekdilnek az ISN Security Watch számára írt tanulmányából. Tavaly a török hadiipar a hazai igényeknek csak 20 százalékát tudta kielégíteni – ez az arány Izraelben 79, Olaszországban 66, Dél-Koreában 48 százalék. A török hadiipari export értéke 2003-ban mindössze 400 millió dollár volt, míg Izraelé 4 milliárd, Dél-Koreáé 1 milliárd, Olaszországé pedig 5,7 milliárd dollár. Ugyancsak alacsonyak a kutatási-fejlesztési kiadások. A török hadiipari fehér könyv szerint az ország k+f-re csupán a katonai kiadások 0,5 százalékát fordítja, szemben az Egyesült Államok 14, Franciaország 11 és Nagy-Britannia 9 százalékával.
A szerkezetátalakítási terv atyja Murad Bayar, aki mindössze négy hónapja lett a hadiipari beszerzések főnöke, helyettes államtitkárként. Azelőtt két nagy többnemzetiségű katonai fejlesztésben vett részt: az amerikai vezetésű Joint Strike Fighter és az európai Future Large Aircraft programban.
Az új főnök először is felfüggesztette a csatahelikopterek és a nehézpáncélosok évek óta vajúdó, sok milliárd dolláros beszerzési programját. A 4 milliárd dollár értékű nehézpáncélos-program tízéves tárgyalássorozat után mondott csődöt, pénz hiányában. A helikopterprogramról 1995-ben döntöttek, e szerint Törökországnak 145 csatahelikopterre lett volna szüksége – a koprodukciós program értéke 5 milliárd dollár volt. Öt év kellett ahhoz, hogy a döntéshozók az amerikai Bell Helicopter Textron mellett döntsenek, majd további ötévnyi tárgyalás után lemondtak erről a tervről is.
A két program leállítása azonban csak az előszó a tervezett, széles körű reformhoz, amelynek célja egy hazai tervezésű eszközökre támaszkodó, versenyképes, hatékony és termelékeny hadiipar megteremtése. Ennek érdekében egy holdingot hoznának létre, amely állami irányítás alatt egyesítené az ipar szereplőit, erről azonban nem folytattak konzultációkat az érintett vállalatokkal. A török hadiipar tulajdonviszonyai igen vegyesek, hét állami tulajdonban levő, két külföldi tulajdonú és két közös, török állami és külföldi tulajdonban levő vállalatból tevődik össze az ágazat.
