Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Van igény Magyarországon a kockázati tőkére, azt a vállalatok negyede szívesen fogadná, ám száz befektetési lehetőségből csak 2-3 esetben vesz részt kockázati tőke a finanszírozásban - derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzéséből. A cégek ellenben a tőkebevonási lehetőségek tizedével sem élnek, bár a megkérdezett több mint ezer társaság negyede összesen 100 millió dollárt látna szívesen. Forrás bőven van, hiszen 300-500 millió dollár közé tehető az az összeg, amelyet nyugati alapok Magyarországon fektetnének be. Kellemetlen, hogy éppen azok az ágazatok nem csábítóak a kockázati tőkének, amelyek Magyarországon szívesen fogadnák azt.
A rendelkezésre álló tőke ellenére tavaly csak 117 millió eurót fektettek be Magyarországon, természetesen a slágerterületeken (például média és távközlés) - mondta lapunknak a 2003-as évet értékelve Zombory Viktória, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnökségi tagja (NAPI Gazdaság, 2004. március 4., 1-4. oldal). A kockázati tőke elsősorban a nagyobb üzletméreteket kedveli, a várhatóan megjelenő globális alapok például a 20 millió eurós befektetéseket.
A lapunknak nyilatkozó szakértő korábban elmondta: jelentős probléma, hogy nincs működőképes törvény, így a kockázati befektetetések nem a jelenlegi jogszabály hatálya alatt valósulnak meg. Ugyancsak nagy gond, hogy az intézményi befektetők, így a nyugdíjalapok nem fektethetik a vagyonukat kockázati alapokba, holott nyugaton természetes, hogy a hazai megtakarítások finanszírozzák a hazai vállalkozásokat.
