Kormányprogram készül a foglalkoztatás bővítésére

Összehangolt kormányzati cselekvésprogram készül a magyarországi foglalkoztatási helyzet javítása érdekében - tudtuk meg Székely Judittól, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárától. Az elmúlt napokban több elemzés - köztük az IMF jelentése - is arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelékenység növelésének az egyik legfontosabb eszköze Magyarországon a foglalkoztatási ráta emelése kell legyen. Leegyszerűsítve a problémát: jelenleg a 10 milliós lélekszám alig több mint harmada munkavállaló. Székely Judit szerint az aktivitás növelése kiemelt gazdaságpolitikai feladat. A helyettes államtitkár szerint személyre szabott programokkal kell „visszacsalogatni” az inaktívakat a munkapiacra. Vélhetően többségében 35-45 éves férfiakról van szó, akik jelenleg a fekete- vagy szürkegazdaságban jutnak munkához.
A foglalkoztatás növelése tehát kormányzati cél, ám annak megvalósításakor figyelembe kell venni, hogy újabb szakaszához érkezett a működőtőke-áramlás: a rendszerváltáskor tapasztalt betelepülési hullámnak vége, az alacsony előállítási költségben érdekelt tőke tovább mozdul kelet felé. Az elmúlt hónapokban ez erőteljesebben érzékelhető volt: nem túl jelentős, ám mégis rendkívül fájdalmas és kellemetlen csapások érték a munkaerőpiacot. Több ágazatban jelentettek csődöt nagyvállalatok és néhány meghatározó nemzetközi cég elhagyta Magyarországot versenyképessége javítása vagy szinten tartása érdekében. Ez leginkább azon ágazatokat érintette, ahol kiemelt jelentőssége van az olcsó munkaerőnek. A hazai könnyűipari vállalatok tavaly egyre másra zárták be kapuikat, kivonult Magyarországról például a Salamander, a Simontornyai Bőrgyárat felszámolták s a Za-Ko Rt. is lényegében összeomlott.
A helyzetet csak nehezíti, hogy ebben az iparágban alig van esély új, jelentős külföldi befektetők idecsábítására, mert azok már szinte kizárólag a távol-keleti gyártásban gondolkodnak.
Hasonló gondokkal küzd a magyar acélipar is. Az elmúlt években küszködtek a termelési struktúra és a technológia fejletlenségével, s emellett azzal is kénytelenek voltak szembenézni, hogy komolyabb forrásokat gyakorlatilag nem tudnak beruházásokra fordítani. Ennek következménye lett a DAM Steel Rt. felszámolásának megindítása. A kialakult helyzetnél is súlyosabb gondot okozott - vélik szakmai körökben -, hogy a nemzetközi túltermelés idején nem vagy csak késve születtek meg a piacvédelmi intézkedések, aminek hatását a forintnak a dollárral szembeni erősödése csak súlyosbította. (Mindezek hatására az Ózdon is termelt vasbetonacélból 2002-ben a belföldi keresletnek már közel 50 százalékát importból elégítették ki.)
Hosszú idő után az első kedvező fordulat lehet a Dunaferr privatizációja. A pályázat nyertese, az ukrán Donbasz által vezetett konzorcium garanciát vállalt a fejlesztésekre, s emellett a kistérségi fejlesztésekre is jelentős pénzeket fordítanak. Így a vételárral együtt a következő öt évben összesen csaknem 100 milliárd forintot szánnak dunaújvárosi beruházásokra.
Több multi viszont korántsem ítéli meg beruházásra alkalmasnak a helyzetet, sőt a debreceni gyárat bezáró brit Imperial Tobacco éppen az Európai Unió szigorú szankcióira, valamint hazai dohánytermékek esetében az egyre komolyabb adóterhekre, s az ezzel egyenes arányban növekvő feketepiacra hivatkozott. Idén január elsejével a cigaretta jövedéki adóját 35 százalékkal emelte a kormány, a közteher növekedése miatt februárban a cigaretta fogyasztói ára várhatóan 15 százalékkal növekszik. A dohánytermékek előállítóira nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában rájár a rúd, hiszen brüsszeli tervek szerint fokozatosan csökkenteni kell a cigarettafogyasztást - a termék árának emelésével -, így jelentős költség takarítható meg az egészségbiztosításban. Ugyancsak a versenyképesség javítása húzódott meg a Kraft Foods döntése mögött, amikor bezárta egyetlen hazai üzemét, s ezt követően már csak forgalmazó céget kíván fenntartani.
A lapunk által megkérdezett munkaügyi központok az említettek ellenére nem számoltak be a munkanélküliség számottevő növekedéséről. Somogyban több mint 600 dolgozójától vált meg az amerikai hadsereget Taszáron kiszolgáló Brown and Root s egy 3 millió eurós osztrák állami juttatás következtében a balatonlellei PHT Print Kft.-től Klagenfurtba telepítette vissza termelését az AT&S GmbH is. Veszprém megyében úgy látják, hogy a térség vélhetően túljutott a foglalkoztatási mélyponton. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy a közeljövőben valószínűleg több száz főt vesz fel a Tesco és a Lidl is, sőt számolnak a Hennes and Mauritz letelepedésével is. Multinacionális cég tudomásuk szerint nem tervez kivonulást, ám a közepes méretű hazai vállalatok közül többen is fontolgatják romániai, ukrajnai sőt szlovákiai leányvállalat létrehozását.
A teljes hazai munkaerőpiac gondjait szaporítja, hogy a kelet-magyarországi régióban a közvetlen külföldi beruházás alacsony szinten van. Ezért az infrastruktúra fejletlenségén kívül leginkább a technológiai ipar, illetve a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya okolható - nyilatkozták lapunknak a befektetésekkel foglalkozó ITD Hungarynál. Az infrastrukturális probléma esetében kedvező lehet az M5-ös autópálya matricássá tétele. Székely Judit úgy véli, a keleti országrész foglalkoztatási helyzete az infrastruktúra javulásával egyre jobb, az elmúlt időszakban több nagy beruházás is települt ebbe a régióba.
Spányik Péter, az ITD Hungary vezérigazgatója szerint május környékén indulhat el az „egyablakos ügykezelés”, ahol a befektetők egy helyen - egy összekötő személy segítségével - juthatnak hozzá a szükséges információkhoz az ipari parkokról, a beszállítókról, a lehetséges állami kedvezményekről. A tervek szerint idővel egy kijelölt kapcsolattartóval folytathat tárgyalásokat a támogatásokról is a befektető; ehhez azonban egységesíteni, egyszerűsíteni kell a pályázati rendszereket, amihez kormányhatározatra van szükség, így ez csak később valósulhat meg.