Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban várható a Legfelsőbb Bíróság (LB) döntése, amelyből kiderül, elfogadják-e a Holcim Hungária Rt. felülvizsgálati kérelmét, amelyet a cég a hejőcsabai cementgyár eszközvagyonának tulajdoni vitájában született tavaly májusi jogerős ítéletét követően nyújtott be. Amennyiben az LB elutasítja a kérelmet, úgy jogerősen is egy magyar konzorcium, a Magyar Cement Kft. tulajdonába kerülhet a hejőcsabai cementgyár ingatlana és felépítménye.
Mint arról a napokban beszámoltunk, öt vállalkozást olvasztott magába a Kálmán János vezette Magyar Cementipari Kft.; a tranzakcióban elsősorban az játszott szerepet, hogy egyszerűsíteni kívánták a cégvezetést - válaszolta lapunk kérdésére Kálmán János. Mint mondta, a tavaly májusi jogerős bírósági döntés alapján a hejőcsabai cementgyár annak idején az ÁVÜ által értékesített eszközvagyona - vagyis az ingatlanok, az épületek, a bányák, illetve a gépek jelentős része - a vagyonügynökséggel kötött adásvételi szerződéstől kezdődően a konzorciumuk tulajdonába került. Ezt vitatja a Holcim Rt.
A bírósági döntést követően furcsa jogi helyzet állt elő, „mintha egy autó karosszériája, illetve a motor és a kormány két különböző személy tulajdonában lenne”. Amennyiben az LB elutasítaná a felülvizsgálati kérelmet, az ügy valószínűleg nem zárul le, mert mint a Holcimtól megtudtuk, másodkérelemmel élhetnek az ingatlanon lévő lakóépületek miatt, ami csak bonyolítja a jogi helyzetet.
Kérdés persze, hogy az immáron tíz éve folyó, a Holcim szerint 20, Kálmán János szerint 70 peren át tartó vitát a felek érdemesnek látják-e tovább folytatni. Kálmán János szerint az ügyben 10 milliárd forint körüli összegről van szó, számításai szerint nagyjából ekkora bérleti díjjal tartozik nekik a Holcim, hiszen tíz évig ingyen használta a cég az eszközöket.
Az ügyben nemcsak a hejőcsabai cementgyár eszközvagyonáról, hanem annak tulajdoni viszonyairól is per folyt, illetve folyik. A korábban hat cégből álló konzorcium - amely most Magyar Cementként fuzionált - a kilencvenes évek elején pályázott a hejőcsabai cementgyár többségi részvénypakettjére, amelyet az Állami Vagyonügynökség írt ki. A magyar konzorcium E-hiteles konstrukcióval kétmilliárd forintot ígért az időközben 57 százalékra hízott csomagra, amelyből 500 millió forint önrészt kifizetett, majd a részvényeket a banki hitel fejében a kölcsönt folyósító pénzintézetnél letétbe helyezte. A konzorcium külön pályázott a gyár eszközvagyonára, amely papíron akkor 873 millió forintot ért.
A Holcim jól ismerte a főként mérnökökből álló konzorciumot, ugyanis azzal a kilencvenes évek elején közös vegyesvállalatot hozott létre Környezetvédelmi Kft. néven, amely hulladékok megsemmisítésével foglalkozott. A két érdekcsoport között azonban megromlott a viszony, és a Holcim - Kálmán szerint - jogtalanul átvette az 57 százalékos részvénypakettet, úgy, hogy a hejőcsabai cementgyár hosszú lejáratú hiteleit megvásárolta és a követeléseket azonnali hatállyal lejárttá tette. A részvények közül 305 viszont Kálmánnál maradt, ezek tulajdonjogáról nem vitatkoznak a felek. A nagyobbik csomagéról azonban igen; ez ügyben egyelőre nem született jogerős ítélet, ám első fokon a bíróság gyakorlatilag helyben hagyta a tranzakciót. Ehhez az ügyhöz kapcsolódva a Holcim kamatokkal együtt további 1,5 milliárd forintot perel Kálmánéktól, mert a tranzakción állítása szerint a hitelek átvételekor mintegy félmilliárd forintos vesztesége keletkezett. Az ügy meglehetősen kényes a Holcim számára, hiszen magyarországi bevételeinek számottevő részét a hejőcsabai gyártókapacitás adja.
