ä NAPI GAZDASÁG
A Legfelsőbb Bíróság jogerős döntésében jóváhagyta azt az első fokú ítéletet, amely alapján a magyar államnak 106 százalékos árfolyamon, 10 621 forintos áron kell megvásárolnia Palotás Jánostól azt a csaknem 34 ezer Postabank-részvényt, amelyeket a vállalkozó 1998 tavaszán 140 százalékos árfolyamon vett meg. A bíróság indoklása szerint a bank tőkevesztesége miatt a bank részvényeinek névértékét 5 forintra leszállító állam sem mentesülhet a gazdasági társaságokról szóló törvény konszernjogi szabályai alól, ezért akkor, amikor a bank meghatározó tulajdonosává lépett elő - még a leszállítás előtt - vételi ajánlatott kellett volna tennie a kisrészvényeseknek. A PM későbbiekben ugyan tett ajánlatot, ám ezt akkor már a tőkeleszállítás utáni áron tette meg, amit a kisrészvényesek természetesen nem fogadtak el. Egy korábbi ítéletben a fővárosi bíróság az 1998. nyári tőzsdén kívüli részvényforgalom alapján az elmulasztott ajánlati szintet az eredeti, 10 ezer forintos névérték 106,21 százalékán állapította meg, ezt emelte át a mostani ítéletbe a Legfelsőbb Bíróság is.
A bíróság ugyanakkor elutasította Palotás János kártérítési igényét a Postabankkal szemben, mivel indoklása szerint a vállalkozónak is tudomással kellett lennie arról, hogy az állam 1998 első felében konszolidációs lépéseket határozott el a bankkal szemben, így a pénzintézet veszteséges gazdálkodásáról képet alkothatott.
Palotás János az elmaradt kamatokkal együtt mintegy 700 millió forintot kap vissza az államtól, a korábbi becslések szerint az állam teljes fizetési kötelezettsége kamatokkal együtt nagyjából 18 milliárd forintra rúghat - ám a pontos szám nem ismert, mivel az államnak szinte bizonyosan csak azoknak kell majd fizetnie, akik 1998-ban kérték az államtól, hogy vegye meg a papírjaikat. Aki ezt elmulasztotta - jogvesztő határidőről lévén szó - ma már vélhetően hiába próbálja majd érvényesíteni igazát. Félő, hogy így számos kisrészvényes elesik majd a jogérvényesítéstől, mivel döntően a szabályokat jobban ismerő intézmények ajánlották fel papírjaikat. Köztük van a bank két korábbi meghatározó tulajdonosa, az Österreichise Postsparkasse és az EA Generali, amelyek a papírok 11, illetve 5 százalékával rendelkeztek a tőkeleszállítás előtt, és amelyek tavaly tavasz óta peres úton is követelik pénzüket. A Pénzügyminisztériumban lapunk kérdésére elmondták, az újabb bírósági döntés kézhezvétele után alakítják ki álláspontjukat a kérdésben.
