A Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), valamint az informatikai és a belügyi tárcánál megkezdték a készenléti szervek egységes digitális rádiótávközlő rendszere (EDR) megvalósítási pályáztatásának előkészítését, illetve az ehhez szükséges források feltérképezését – mondta lapunknak Deméndi György, az informatikai minisztérium főosztályvezető-helyettese. A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy az EDR-t nem állami beruházásban valósítja meg, hanem magát a szolgáltatást vásárolja meg a tendernyertes cégtől. Az osztrákok is hasonlóan határoztak – jegyezte meg Deméndi. A döntés előtt egyébként komplex összehasonlítást végeztek a két modell között, és ez egyértelműen a szolgáltatást hozta ki előnyösebbnek. Az összehasonlítás kiterjedt a költségek összevetésére is, s ennek alapján elmondható, hogy hosszú távon az állami beruházás látszik olcsóbbnak, de akkor idővel újabb összeget igénylő fejlesztést kellene állnia a büdzsének. Középtávon – 10 éves intervallumban – viszont a szolgáltatásvásárlás a kedvezőbb, főként annak figyelembevételével, hogy az államnak nem kell az első három évben körülbelül 30 milliárd forintot kifizetnie. A határozat egyébként már nem a Tetra rendszerről szól, a kormány ugyanis azzal, hogy az EDR kialakításáról rendelkezett, jelezni kívánja a technológiasemlegességet, ami uniós elvárás is. A készenléti EDR szolgáltatás számára a 380–385, illetve a 390–395 megahertzes sáv áll majd rendelkezésre, míg a polgári célra a 417,25–420, illetve 427,25–430 megahertzes.
A MeH által nyár végén kiírandó pályázatra Deméndi szerint feltehetően önállóan jelentkeznek a mobiltelefon-társaságok vagy más operátorok, de a főosztályvezető-helyettes azt sem zárja ki, hogy egy eszközszállítóval konzorciumot alkotva jelennek meg a tenderen. (Ebben az esetben a szállító cég is kezdeményezheti az együttműködést). Ha önállóan indul egy mobilcég, később pályázaton választhatja ki az eszközök beszállítóit. Elképzelhető, hogy az a szolgáltató, amelynek hálózata részben rendelkezésre áll, a többinél kedvezőbb árajánlatot tehet, bár kérdés, hogy például a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 450) jelenlegi infrastruktúrájából mely elemek felelnek meg az elvárásoknak.
A készenléti EDR szolgáltatásnak várhatóan 30-40 ezer felhasználója lesz. A készenléti EDR mindennapi felhasználói a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság, a határőrség, a büntetés-végrehajtás, a VPOP, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal szervei. Katasztrófahelyzetben azonban kiegészülhet ez a kör: a katasztrófavédelemmel, a polgárvédelemmel, a polgármesteri hivatalokkal, a vízügyi szolgálattal és a közlekedési felügyeletekkel. Az egyes szervezetek hálózatai egyébként majd önállóan működnek, de gond nélkül összekapcsolhatók. A kormány nagy valószínűséggel lehetőséget ad a nyertesnek arra, hogy az EDR-infrastruktúra részleges felhasználásával polgári célú szolgáltatást is végezzen – a szigorú biztonsági követelmények betartása mellett –, ezáltal csökkenthetővé válna az állam által a készenléti ERD-ért fizetett összeg. A GSM sikere miatt az EDR-hez hasonló polgári célú hálózatok iránt ugyanis nem várható akkora kereslet, amely vonzóvá tenne egy a készenléti EDR-től független önálló beruházást.
