BUX 133701.36 0,09 %
OTP 41760 0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tenderen választanák ki a gyorsvasút kivitelezőjét

Állami pénzek nélkül, a kormányzat és a főváros közös elhatározása alapján valósulhatna meg a budapesti belváros és a ferihegyi repülőtér kötött pályás összeköttetése.

2003. március 16. vasárnap, 23:59

Fotó: Bloomberg
A kormány-előterjesztést készítő közlekedési tárca szándékai szerint állami pénzek nélkül épülne ki a belváros és a ferihegyi repülőtér közötti kötöttpályás összeköttetés - mondta lapunknak Horváth Lajos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. A tervezet határozat szerint két lépcsőben döntenének a beruházásról: első körben a kormány azt nyilvánítaná ki, hogy az előbbi feltétel mellett támogat egy ilyen beruházást és a majdani tendert a kormány és a főváros együttesen írná ki. Az is elvárás a beruházóval kapcsolatban, hogy a végpontok közötti járatok - 20 perces elérési idő mellett - csúcsidőben 20 percenként kövessék egymást. Amennyiben a kormányzat elfogadja ezt a koncepciót, úgy befektetési pályázatot írnának ki. Ennek várható időpontja Horváth szerint az év vége lehet. Ezzel zárulna az első kör, ezek után döntenék el, hogy a lehetséges megoldások közül melyiket támogatják a kiírók, s ezt követően már az adott konstrukcióra írnák ki a kivitelezési tendert. Az összeköttetés egyébként szerepel a közlekedési tárca napokban elkészült, 2015-ig tartó közlekedéspolitikai koncepciójának tervezetében is.
Ferihegyi gyorsvasút gondolata két évvel ezelőtt merült fel. A MÁV Rt. és a TriGránit Rt. 2001. júniusában létrehozta a Ferihegy Express Fejlesztő, Beruházó és Kivitelező Kft.-t azzal a céllal, hogy a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között gyorsvasutat hozzanak létre. A cég tulajdonosai gondoskodnának a beruházás teljes megvalósításáról, beleértve a finanszírozás megszervezését is - áll az egykori közleményben. Idővel azonban csak annyi történt, hogy e projekt kapcsán két nyomvonalat határoztak meg, az egyik esetén 25 milliárd míg a második változat szerint 45 milliárd forintba kerülne a beruházás. Később színre lépett egy amerikai befektetői csoport, amelynek ajánlatában egyebek mellett az szerepel, hogy az építkezéshez, illetve az üzemeltetéshez nem kérnek állami támogatást s az állam arra vállalna kötelezettséget, hogy 35 év után „átveszi” a létesítményt. A harmadik társaság pedig a lioni példát ajánlotta a kormányzat és a főváros figyelmébe, eszerint optikai leolvasóval vezérelt autóbusz közlekedne a vonalon, s miután a készülő kormányhatározat kötött pályás közlekedésről szól, végső soron ez utóbbi is belefér e koncepcióba. A kormányzatnak tehát például ezek közül válogathatna akkor, amikor az elvi jóváhagyás után immár a megvalósítandó technológiákról dönt.

Diószegi József
Diószegi József

Ez is érdekelhet