Az egyházi piac legnagyobb szereplője a Generali-Providencia Biztosító Rt. (G-P), amely a katolikus egyház egészét, a református egyház 90 százalékát, illetve az evangélikus egyház több mint 25 százalékát biztosítja. A férfi és női szerzetesrendeknél és a kisegyházaknál 50 százaléknál nagyobb részt hasított ki a társaság. A tíz év óta működő üzletágban a biztosított vagyonérték már több tízmilliárd forintra tehető, a díjbevétel pedig néhány százmilliós nagyságrendű. A G-P fél éven belül piacrészesedése további emelkedésére számít.
Bár a Generali már ad biztosítási védelmet a műértékkel bíró ingóságok bizonyos körére is, de a műkincsekre jellemzően ma sem köt szerződést. Ezek védelme komplex kérdés, és nem biztos, hogy megóvásukra a klasszikus biztosítás az egyedüli üdvözítő eljárás – mondta Szalma László, a társaság egyházakkal foglalkozó biztosítástechnikai főtanácsosa.
Lapunk kérdésére, hogy a G-P nem vállal-e túl nagy kockázatot az egyre növekvő piaci részesedéssel, a szakértő kifejtette, hogy a Generali nem tartja meg az egész kockázatot – így a díjat sem –, hanem annak egy részét a nemzetközi viszontbiztosítási piacon adja el. A terület nyereséges – szögezte le Szalma.
A biztosítótársaságokat egyébként tőkeerejük és az egyéb biztosítástechnikai tényezők is befolyásolják abban, hogy miként ítélik meg az egyes kockázatok nagyságát, azokból mekkora részt tartanak meg sajátjukként, s mekkorát porlasztanak kockázatkezelő módszerekkel.
Az egyházbiztosításban a G-P mellett érdekelt még az ÁB-Aegon Biztosító Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. Állományukban egyaránt megtalálhatók a nagy, történelmi és a kisebb egyházak. A díjbevétel nagysága a biztosítóknál nem meghatározó, de összességében a magyarországi biztosítóknál megkötött egyházi szerződések éves díjbevétele több száz millió forintot érhet el. Az egyházak jellemzően vagyonuk teljes körű védelmére törekednek. A kárhányad az ÁB-Aegontól származó információk szerint 20 százalék körüli.
Vigh György Zsolt
Vigh Zsolt György