Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legnagyobb hadiipari cégek nemzetközi listáját továbbra is az egyesült államokbeli Lockheed Martin Corp. (LM) vezeti, amely tavaly nyerte el a világ eddigi legnagyobb katonai megrendelését, a 200 milliárd dollárra szóló Joint Strike Fighter (JSF)-üzletet. A cég hadiiparból származó árbevétele 2000-ben 18 milliárd dollár volt, ami teljes forgalmának túlnyomó részét adja. A második helyet idén, újabb akvizíciójával (a TRW felvásárlásával), a Northrop szerezte meg, ami megfigyelők szerint további hadiipari megafúziókat vetít előre. A 2000. évi rangsor szerint a cég még csak a hatodik, a megvett TRW a tizedik volt. Ekkoriban a Boeing állt szorosan az LM mögött, 17 milliárd dolláros fegyverárbevétellel. Az árbevételi rangsorban harmadik Raytheon ugyancsak amerikai. A piaci értéket tekintve - a tavaly év végi tőzsdei pillanatkép szerint - a Northrop Grumman a maga 14 milliárd dollárt érő részvényeivel átvette a vezetést. Az első tíz legnagyobb hadiipari vállalat közül hét amerikai, egy francia (Thales), egy angol (BAe Systems) és egy pán-európai - az European Aeronautic Defence and Space Company (EADS). A fegyvergyártásból származó együttes árbevételük 92 milliárd dollár volt. Ebben nagy szerepet játszott a külföldi eladás.
Az amerikai cégek domináns szerepe Európában is érezteti hatását, de egyre nagyobb teret nyernek az öreg kontinens gyártói is. Azonban a rivalizálás mellett szorosak a tulajdonosi összefonódások és sok fegyvertípus fejlesztésében, gyártásában fellelhető az együttműködés. Az Egyesült Államokban például a Northrop Grumman az említett TRW előtt a hajóépítő Newport News Shipbuildinget vásárolta fel. A Northrop mind a hadihajóüzletből, mind az amerikai rakétavédelmi programból nagy bevételt vár az újonnan szerzett cégek révén. A felvásárlások miatt vált naggyá az LM is, amely a General Dynamics vadászgépüzletágának - ezzel a sikeres F-16-osnak - a megszerzésével tört az élre. A jövőben további fegyvereladások és megafúziók várhatók, így Európában is, ahol mind közelebb kerül egymáshoz három óriás: a svéd Saab, a benne 35 százalékos tulajdont szerző brit BAe System, valamint a vele az Eurofighter Typhoon programban kooperáló, többnemzetiségű EADS. De az egyesülésre jó példa az EADS, a BAe Systems és az olasz Finmeccanica érdekeltségébe tartozó európai rakétagyártó, az MBDA létrehozása, mellesleg maga az EADS is a hadiipari óriásfúziók jó példája.
A nyugati vállalatok Közép-Kelet-Európában is látnak fantáziát, így például a Boeing a cseh Aero Vodochodyban szerzett 35 százalékos tulajdonrészt. De amerikai és európai nagycégek is dolgoznak közös projekteken, illetve e nemzetközi fegyvereladásokat egyes esetekben a licencek megvásárlása váltja ki. Az „orosz” vadászgépek gyártása Indiában, illetve az amerikai bázison fejlesztett tajvani és japán vadászrepülők is említhetők. Az orosz cégek a gyártók között ma már nem játszanak vezető szerepet, hiszen az anyaország hadserege alig-alig tud új eszközöket megrendelni, az exportpiac pedig többszereplőssé vált.
(NAPI)
