Részvénytársasággá alakulása után egy évvel, 1994 márciusában zárult le a Hajdu Hajdúsági Iparművek Rt. privatizációja. A téglási székhelyű cég akkori 560 millió forint jegyzett tőkéjének 80 százalékát hirdette meg eladásra az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), nem túl sok sikerrel. A nyílt pályázatra csupán egy jelentkező akadt. A „vagyonőrök” ugyanis hiú ábrándokat kergettek azzal, hogy pénzes külföldi befektetők után néztek, hiszen az importliberalizáció drasztikusan csökkentette a Hajdu-gépek hazai piaci részesedését, és már akkor is jól látható volt: a külföldiek piacot és nem gyártóbázist akarnak. A céget, amelynek jegyzett tőkéjét még 1994 augusztusában 610 millió forintra emelték, eredetileg 60,1 százalékban a vezetők (MBO), 15 százalékban a dolgozók (MRP), 4,9 százalékban a FÉG-Therm vásárolta meg, 20 százalékot pedig kárpótlásijegy-tulajdonosok szereztek meg. Időközben a menedzsment megvette a tulajdonostársak eladó részvényeit, így ma 97,5 százalék van a kezében.
A privatizációt a kilencvenes évek első felében alkalmazott (de a hozzá fűzött reményeket a ritka kivételektől eltekintve alig beváltó) Egzisztencia-hitellel hajtották végre. Ennek az E-hitelnek az utolsó részletét törlesztette nemrég a Hajdu-vezetés. Ezért eljött az ideje - vélik Novotni Lajos elnök-vezérigazgató és tulajdonostársai (Kovács Ferenc, Árvainé Sárándi Mária, Kubinyi Sándor, Tatár Csaba) -, a háttérbe vonulásnak. Novotni ezután stratégiai kérdésekkel foglalkozik, emiatt csak az elnöki posztot tartja meg magának, az alelnök pedig Kubinyi Sándor lesz. Az igazgatóság másik három tagja kívülről jön majd. A stratégiai és az operatív feladatok szétválasztása érdekében hirdették meg a vezérigazgatói, a kereskedelmi és az erőforrás-hasznosítási igazgatói állást. A megjelölt jelentkezési határidőig 33 pályázat érkezett. Az igazgatóság egyelőre nem választott a pályázók közül.
A villamos háztartási készülékeket, valamint ezek részegységeit gyártó Hajdu számára ma a piacbővítés, elsősorban a hőtechnikai eladási lehetőségek palettájának szélesítése, színesítése a legfőbb cél. A privatizáció után végrehajtott 2,4 milliárd forint értékű fejlesztő beruházás a mosógépek és centrifugák mellett főként a hőtechnikai ágazat korszerűsítésére koncentrált. A tulajdonosi és az operatív funkciók különválasztásának ugyancsak a piaci jelenlét erősítése a legfontosabb motivációja.
A 900 embert foglalkoztató Hajdu Rt. nettó árbevétele tavaly megközelítette az 5,2 milliárd forintot, ennek 42 százaléka volt az export. Idén 5,9 milliárd forintos forgalomra számítanak, s a kivitelt bővíteni kívánják. Jelenleg Európa minden tájára szállítják a cég termékeit, amelyek emellett eljutnak még Afrika északi részeire és Közép-Keletre is. A társaság finanszírozó bankjaival egyeztetve a közelmúltban dolgozta ki középtávú üzleti tervét, amely új fejlődési pályát jelöl ki - tette hozzá Novotni. Mint mondta, a jövőben kiemelt szerepe lesz a hőtechnikai üzletágnak, amely felöleli az elektromos és a gáztüzelésű vízmelegítő készülékeket, a kombinált fűtési és vízmelegítési rendszereket és a napenergia-hasznosító berendezéseket. Egyre fontosabbá válik majd az eddig is meglévő gyártói kooperáció a gépjárművek alkatrészeinek, valamint a háztartási gépeknek a gyártásában. A terv végrehajtása új növekedési pályára állítja a társaságot, amelynek így javulhat jövedelemtermelő képessége és nyeresége - fogalmazza meg várakozásait az elnök-vezérigazgató. A nyereség tavaly 61 millió forint volt, ezt szeretnék nagyságrenddel növelni a következő években.
Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa