A valamikori tervekhez képest egyelőre szinte áll, s bizonytalan, hogy egyáltalán újraindul-e a biodízelprogram Magyarországon. A teljes programban összesen 79 ilyen üzem felépítése szerepelt, s egynek a felépítési költsége - a feldolgozókapacitástól függően - átlagosan mintegy 240-270 millió forint lett volna. Első lépésként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Csurgón, Kunhegyesen, Csongrádon és Nagyecseden támogatta volna egy-egy biodízelüzem építését, egyebek mellett vissza nem térítendő központi forrásokkal.
Az már biztos, hogy a csurgói üzem mostanában nem épül fel, jóllehet tavaly februárban már az alapkövet is letették. A német Agrar-Technik AG és a helyi - 1999-ben kifejezetten erre a célra megalakított - Csurgó Térségi Gazdaszövetkezet központi támogatással évi 18-20 ezer tonna repcét, illetve napraforgót feldolgozó biodízelüzem építését tervezte a somogyi kisvárosban.
Az illetékesek még a múlt év tavaszán is úgy nyilatkoztak, hogy a szükséges hatósági engedélyek beszerzését követően legkésőbb júliusban elkezdődhet az építkezés, s várhatóan 2001. novembertől már termelhet az új üzem (NAPI Gazdaság, 2001. január 30., 7. oldal). Idén ráadásul a térség gazdálkodóival mintegy 40 ezer hektáron termelt olajos növényre kívántak felvásárlási szerződést. A csurgói biodízelüzem teljes kapacitását évi 18-20 ezer tonnára tervezték, amelyből mintegy 7400 tonna nyersolaj készülhetett volna. Arról is megállapodtak már, hogy a nyersolaj felét itthon, másik felét pedig a technológiát is szállító Agrar-Technik AG és osztrák partnerek közreműködésével, a külpiacokon értékesítik majd.
Nemcsak Csurgón, hanem Csongrádon sem épül fel egyelőre a biodízelüzem - mondta lapunknak Hanzély György, az FVM illetékese. Mint elmondta, ezeknek az üzemeknek az építtetői 1999-ben a vidékfejlesztési célelőirányzatból kaptak volna állami támogatást, de nem kötötték meg a szerződést a Magyar Államkincstárral. Hanzély úgy emlékszik, hogy a csurgóiak terveiknél nagyobb üzemet szerettek volna építeni, s ehhez gazdahitelt igényeltek, amit azonban „technikai okok miatt” nem kaptak meg. A csongrádiak pedig a támogatási rendszert megismerve egyszerűen kiszámolták, hogy nem biztosított az üzem megfelelő jövedelmezősége. A zöldmezős Mátészalka-Nagyecsed beruházáshoz viszont 243,5 millió, míg a kunhegyesihez 82 millió forint támogatást ad az állam. Utóbbi üzemek egyelőre csak kísérleti jelleggel kezdik meg a működést, előbbi augusztus táján, utóbbi már várhatóan márciusban - tette hozzá a szakember. Szerinte az üzemek jövőre éves szinten teljes kapacitással egyenként 4-4 millió liter biodízelt állíthatnak elő. Hozzátette: a biodízel előállítási költsége adók nélkül annyi, mint az ásványi olajé adókkal együtt. Gyártásának lényege a mezőgazdasági termelők több lábon állásának elősegítése. Egyelőre azonban még nincs meg Magyarországon a biodízelgyártás jogszabályi háttere, ezen éppen jelenleg munkálkodik az agrár-, a pénzügyi és a gazdasági tárca.
K. Zs.-L. L.
