A BCG szerint az elektronikus kereskedelemben világviszonylatban sokkal inkább megtorpanásról, mint hosszan tartó stagnálásról lehet beszélni. A jelentős veszteségeket elszenvedő start-up cégek tapasztalatainak elemzését követően a világ vezető nagyvállalatai most a belső hatékonyság növelésére fordítják figyelmüket. Az online-kereskedelem mellé jól működő off-line logisztikát kívánnak kialakítani. A BCG szerint amint megtörténnek a nagyvállalatoknál a belső hatékonyság növelését célzó beruházások, az elektronikus gazdaság ismét növekedésnek indul, ám a változás nem lesz ugrásszerű, inkább tartós és kiegyensúlyozott növekedésre lehet számítani. Az e-gazdaságban itthon nem várható komolyabb áttörés - véli Simola József, a BCG szakértője.
A keresetekhez képest ugyanis továbbra is magasak a számítógépárak, illetve az internetszolgáltatási díjak. A személyi számítógépek alacsony elterjedtsége miatt csekély az internetpenetráció is. Ennek ellenére lassú, alig észrevehető növekedéssel számol az ágazatban a tanácsadó cég. Az internetes kereskedelemben a BCG szerint tavaly 500-600 millió forint fordult meg, ami rendkívül kevésnek tekinthető a hagyományos kereskedelem forgalmához képest.
Igazi ugrás várható azonban a mobilkereskedelemben, azaz az m-commerce-ben, állítja Simola. A következő néhány évben a mobiltelefon-penetráció itthon elérheti a 60 százalékot, ami azt jelenti, hogy a mobilkommunikációhoz gyakorlatilag csak a legszegényebb réteg nem jut majd hozzá. A BCG a mobilalkalmazások terén világszerte is növekedést vár, főként az új technológiák megjelenésével.
Az e-gazdaságban jelen levő szolgáltatóknak, illetve gyártóknak azonban fontosabb, hogy a vállalatok milyen irányba fejlesztik elektronikus rendszereiket. A vezető vállalatok korábban a b2b-megoldások fejlesztését igényelték a szolgáltatóktól - állítja Konrad Watzker, a BCG magyarországi elnökhelyettese. Most azonban a b2e, vagyis a business-to-employee kommunikációra fektetik a hangsúlyt. Mindent összevetve a BCG optimista az internetgazdaság fejlődését illetően, a szakértők azonban egyetértettek abban, hogy a következő két-három évre vonatkozóan nem lehet pontosan előre jelezni, miként alakul majd az internetgazdaság fejlődése. Abban azonban biztosak voltak, hogy a mobiltechnológia olyan új lehetőségeket nyit a gazdaságban, amely jelentős hasznot hozhat a piacon jelen levőknek.
A GfK adatai szerint a háztartások 43 százalékában összesen 3,5 millió készüléket használtak idén március-áprilisban, azaz az érintett háztartásokban átlagosan 2,16 mobiltelefont. A múlt év hasonló időszakában a háztartások mindössze 24 százaléka csupán 1,9 millió mobiltelefonnal rendelkezett. Mobiltelefon a vállalkozó vagy cégtulajdonos háztartásfők családjának zömében található, de a szellemi szabadfoglalkozásúak, alkalmazott diplomások családjának többségében is. Minél magasabb a háztartásfő iskolai végzettsége, annál nagyobb a zsebkészülékkel rendelkező családtagok aránya. Sőt, az érettségizetteknél és diplomásoknál már többséget alkotnak a saját telefonnal rendelkezők. A háztartás havi nettó jövedelme szerint a 90 ezer forintnál kevesebbel rendelkezők alulreprezentáltak a mobiltelefon-birtoklás szempontjából, a nagyobb jövedelműeknél már meghaladja az átlagot az ellátottság mutatója, sőt, a havi 150 ezer forintnál nagyobb jövedelműek háztartásainak már legalább kétharmadában használnak mobilkészüléket. Településnagyság szerint a 20 ezer lakosúnál kisebb falvak vagy városok alulreprezentáltak, az ennél nagyobb városokban lévő háztartásoknak viszont többsége rendelkezik készülékkel, kivéve Budapestet, ahol ez az arány még csak 47 százalék.
L. L.-H. Gy.
