A felügyelet engedélyezte, hogy a GEC a jelenlegi 28,4 százalékról 100 százalékra növelje részesedését a BB-ben. A GEC közvetett tulajdonú társaságán keresztül február 8-án tett nyilvános vételi ajánlatot valamennyi idegen tulajdonban lévő BB-részvényre 133,4 százalékos árfolyamon. Az ajánlati időszak 2001. február 24-től március 25-ig tart. Az amerikai befektetőnek opciós vételi joga van a magyar állam 23,76 és az EBRD 33,57 százalékos pakettjére. A részvénytőke 14,27 százaléka kisebb befektetők kezében van. A nyilvános ajánlat ára a GEC közlése szerint megegyezik azzal az árral, amely az opciós szerződés alapján jár az államnak. Ha az állam nem fogadja el az ajánlatot, a GEC még az ajánlati időszak alatt lehívja az opciót. Az EBRD esetében azonban csak az ajánlati időszakot követően kerül erre sor, amiből arra lehet következtetni, hogy a GEC vele magasabb árfolyamban állapodott meg.
A 133,4 százalékos ár kisebb, mint amennyi a BB jelenlegi tőkeereje és piaci helyzete alapján lehetne (a magyar mérleg szerint a 2000. végi konszolidált saját tőke a jegyzett tőke 157 százaléka, az IAS-mérleg szerint 168 százaléka). Az állam mozgástere azonban korlátozott, mert a Pénzügyminisztérium a bank 1995-ös privatizációjakor előre megállapodott az opciós ár számításáról. Az állam a szerződés alapján legfeljebb auditot kérhetne az opció szerint fizetendő ár megállapításával kapcsolatban. Ha az audit eredményeként meghatározott ár alacsonyabb lenne az ajánlatinál, a GEC akkor is az ajánlati árat fizetné, ha pedig magasabb, akkor az eladók árkiegészítést kapnának.
Az állam nem kér külön auditot az ár megállapításával kapcsolatban - mondta a NAPI Gazdaságnak Kerényi Éva, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgató-helyettese. A vagyonkezelő ugyanis a Pénzügyminisztériummal egyeztetve elfogadta, hogy a KPMG a bank könyvvizsgálójaként auditálja a BB-t. Az auditálás során az állami tulajdonos kiegészítéseket kért, amelyeket az auditor végrehajtott, így egyéb vizsgálat nem szükséges.
B. Zs.
Barna Zsuzsa