A tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. Kovács Gyulát bízta meg a pécsi székhelyű Zsolnay Porcelángyár Rt., valamint a Zsolnay Manufaktúra Rt. vezérigazgatói teendőinek ellátásával. A tulajdonos szerint a vezetőváltásra a reorganizáció felgyorsítása miatt volt szükség. A cégcsoport rendkívüli közgyűlé-sét december 15-ére hívták össze, ezen személyi kérdések mellett a reorganizáció folytatása is napirendre kerül.

A tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. döntése értelmében december elsejétől megbízott vezérigazgatóként Kovács Gyula irányítja a Zsolnay Porcelángyár Rt.-t és a Zsolnay Manufaktúra Rt.-t is. Az újabb vezetőváltásra a tulajdonos szerint az évek óta tartó reorganizáció felgyorsítása érdekében volt szükség. Kovács a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a cégcsoport december 15-én rendkívüli közgyűlést tart. A napirenden többek között személyi kérdések, az alapszabály módosítása és a reorganizáció felgyorsítása, kiigazítása is szerepel. Kovács Gyula közölte, hogy a cégcsoport helyzetéről, az átszervezés folytatásáról csak a rendkívüli közgyűlés után kíván nyilatkozni.
Már a társaság 1999. májusi közgyűlése is úgy foglalt állást, hogy a reorganizációt fel kell gyorsítani. Az MFB, illetve két cégének több mint 90 százalékos tulajdonában lévő Zsolnay 1998-at 2 milliárd forint nettó árbevétellel és 679 millió forint veszteséggel zárta. Az 1,2 milliárd forint jegyzett és 810 millió forint saját tőkéjű cég 1997-ben még 2,266 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 40 millió forint üzemi és 10 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el. 1998-ban 65 millió forint értékben kedvezményes dolgozói részvényjegyzésre került sor, a tulajdonosok pedig 300 millió forint értékű zártkörű tőkeemelésről és egy átfogó reorganizációs program elindításáról döntöttek. Az utóbbira azonban - sokak szerint - érdemben nem került sor. A tőkeemelés csak a likviditási válságot enyhítette, a dolgozók számát viszont - ebben az időszakban - mintegy 250 fővel csökkentették.
1999 nyarán a gyár feldarabolásáról született döntés. A Zsolnay Porcelángyár Rt.-nél maradt a műszaki porcelánok - többek között a villamos szigetelők - gyártása, a míves díszműtermékek gyártását az 500 millió forintos alaptőkével létrehozott Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt.-be szervezték, míg a 350 millió forint törzstőkével megalapított Zsolnay Örökség Kht. feladata döntően az ingatlanok hasznosítása volt.
A cégcsoport 1999-ben 1,4-1,8 milliárd forint körüli nettó árbevétel elérését tűzte ki célul, de még veszteséges évvel kalkuláltak. A tervezett bevételből a porcelángyárra 650-700 millió, míg a manufaktúrára 800-850 millió forint jutott volna. Ezzel szemben úgy tudjuk, hogy a két termelőüzem tavaly összesen csak 1 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ebből 900 millió forint az első félévre jutott. Az első félévben a veszteség 300 millió forint volt, de az év hátralévő részében tovább nőtt. A cég akkori első embere az árbevétel és nyereség csökkenésének legfőbb okaként a piaci lehetőségek beszűkülését jelölte meg, és azt, hogy a műszaki porcelángyártás területén érdemi fejlesztés nem volt.
A tulajdonos újabb 100 milliós fejlesztési forrást is kilátásba helyezett, de csak akkor, ha javulnak az eredmények.
A feltőkésítés és a nem termelő célú ingatlanok eladása ellenére a cégcsoportnál érdemi előrelépés idén sem történt. Jelentős új piacokat nem sikerült szerezni, bár lapunk információi szerint a manufaktúra 2000-ben nullszaldó körüli évet zárhat. A stagnáló, sőt egyes területeken tovább romló eredmények - az idei első félévben a cégcsoport ismét veszteséges volt - a tulajdonost is óvatosságra intették, s további fejlesztési forrást nem biztosítottak a Zsolnay számára. A cég - úgy tudjuk - további tőkeinjekciót vár.
Körtési Zsolt

A tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. döntése értelmében december elsejétől megbízott vezérigazgatóként Kovács Gyula irányítja a Zsolnay Porcelángyár Rt.-t és a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt.-t is. Az újabb vezetőváltásra a tulajdonos szerint az évek óta tartó reorganizáció felgyorsítása érdekében volt szükség. Kovács a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a cégcsoport december 15-én rendkívüli közgyűlést tart. A napirenden többek között személyi kérdések, az alapszabály módosítása és a reorganizáció felgyorsítása, kiigazítása is szerepel. Kovács Gyula közölte, hogy a cégcsoport helyzetéről, az átszervezés folytatásáról csak a rendkívüli közgyűlés után kíván nyilatkozni.
Már a társaság 1999. májusi közgyűlése is úgy foglalt állást, hogy a reorganizációt fel kell gyorsítani. Az MFB, illetve két cégének több mint 90 százalékos tulajdonában lévő Zsolnay 1998-at 2 milliárd forint nettó árbevétellel és 679 millió forint veszteséggel zárta. Az 1,2 milliárd forint jegyzett és 810 millió forint saját tőkéjű cég 1997-ben még 2,266 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 40 millió forint üzemi és 10 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el. 1998-ban 65 millió forint értékben kedvezményes dolgozói részvényjegyzésre került sor, a tulajdonosok pedig 300 millió forint értékű zártkörű tőkeemelésről és egy átfogó reorganizációs program elindításáról döntöttek. Az utóbbira azonban - sokak szerint - érdemben nem került sor. A tőkeemelés csak a likviditási válságot enyhítette, a dolgozók számát viszont - ebben az időszakban - mintegy 250 fővel csökkentették.
1999 nyarán a gyár feldarabolásáról született döntés. A Zsolnay Porcelángyár Rt.-nél maradt a műszaki porcelánok - többek között a villamos szigetelők - gyártása, a míves díszműtermékek gyártását az 500 millió forintos alaptőkével létrehozott Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt.-be szervezték, míg a 350 millió forint törzstőkével megalapított Zsolnay Örökség Kht. feladata döntően az ingatlanok hasznosítása volt.
A cégcsoport 1999-ben 1,4-1,8 milliárd forint körüli nettó árbevétel elérését tűzte ki célul, de még veszteséges évvel kalkuláltak. A tervezett bevételből a porcelángyárra 650-700 millió, míg a manufaktúrára 800-850 millió forint jutott volna. Ezzel szemben úgy tudjuk, hogy a két termelőüzem tavaly összesen csak 1 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ebből 900 millió forint az első félévre jutott. Az első félévben a veszteség 300 millió forint volt, de az év hátralévő részében tovább nőtt. A cég akkori első embere az árbevétel és nyereség csökkenésének legfőbb okaként a piaci lehetőségek beszűkülését jelölte meg, és azt, hogy a műszaki porcelángyártás területén érdemi fejlesztés nem volt.
A tulajdonos újabb 100 milliós fejlesztési forrást is kilátásba helyezett, de csak akkor, ha javulnak az eredmények.
A feltőkésítés és a nem termelő célú ingatlanok eladása ellenére a cégcsoportnál érdemi előrelépés idén sem történt. Jelentős új piacokat nem sikerült szerezni, bár lapunk információi szerint a manufaktúra 2000-ben nullszaldó körüli évet zárhat. A stagnáló, sőt egyes területeken tovább romló eredmények - az idei első félévben a cégcsoport ismét veszteséges volt - a tulajdonost is óvatosságra intették, s további fejlesztési forrást nem biztosítottak a Zsolnay számára. A cég - úgy tudjuk - további tőkeinjekciót vár.
Körtési Zsolt