- Jelenleg miért nincs elnöke az ISZT-nek?
- Korábban Martos Balázs, utána Zsakó János töltötte be ezt a tisztséget. A legutóbbi közgyűlésen nem volt olyan ember, aki főállásban elvállalta volna a feladatot és a közgyűlés is elfogadta volna személyét. Ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy elnökséget alakít, a tagjai pedig megosztják egymás között a feladatokat.
- Miért van szükség tanácsadói testületre, ha a domainregisztrációval vagy egyéb vitás ügyekkel kapcsolatban az ISZT hozza a döntéseket? Egyáltalán, hogyan működik az Internetszolgáltatók Tanácsa?
- Az ISZT elsősorban tudományos testület. A története, ha jól emlékszem 1996-ra nyúlik vissza, amikor néhány internetszolgáltató először ült le egy asztalhoz, mert a világhálós szolgáltatásra mind nagyobb kereskedelmi igény mutatkozott. Létrehozták a Budapest Internet Exchange-et, a BIX-et, amelyben a szolgáltatók egymás közt cserélték ki a forgalmat.
- Sávszélességet adtak el egymásnak?
- Nem. Arról volt szó, hogy idővel kiépültek azok a belföldi hálózatok, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a világhálóra, s ezeket a hálózatokat adták egymásnak bérbe vagy cserélték ki egymás között a szolgáltatók. Ahogy sokasodtak a tartalom- és hozzáférés-szolgáltatók, úgy mutatkozott mind nagyobb igény a domainnevek regisztrálására. A címek bejegyzésével az MTA-SZTAKI egy alkalmazottja foglalkozott. A címek iránt időközben megnőtt az érdeklődés, és jött egy kérelem, amelyet ez az alkalmazott jogi problémákra hivatkozva nem kívánt bejegyezni. Felsőbb utasításra mégis meg kellett volna tennie, azonban az utasítás végrehajtása helyett az ilyen jellegű munkát átadta másnak. A szolgáltatók ekkor már arról tárgyaltak, hogy szabályozni kellene a piacot. Ismét egy asztalhoz ültek és abban egyeztek meg, hogy a domainbejegyzések szabályozása érdekében egy tudományos testületet hoznak létre. Ez lett az ISZT. A 2000. március elsejei domainliberalizáció előtt például csak az kaphatott meg egy nevet, aki bizonyítani tudta, hogy másoknál több köze van az igényelt domainhez. Csak néhány példát hadd említsek: aki annak idején elment az illetékes hivatalba és időszaki lapot jegyzett be, például Maffia, KGB vagy CIA néven, az minden további nélkül megkaphatta a hozzá tartozó .hu végű domainnevet.

Ezt követően senki sem ellenőrizte, hogy a lap valóban megjelenik-e vagy sem: aki ilyen papírt hozott, az megkaphatta a nevet. Ezt követően folyamatosan támadás érte az ISZT-t a döntései miatt. A liberalizáció előtt az ISZT egyedi szavazással döntött a vitás nevek kiadásáról. Előfordult, hogy a névválasztást tekintve hasonló esetekben két teljesen eltérő döntés született. Az ISZT ezért olyan szakmai testületet kívánt létrehozni, amelyben független jogászok, szerzői jogi szakértők vagy személyiségi jogi szakértők szerepelnek. Ez a szervezet lett az ISZT mellett működő jogi tanácsadó testület, a TT.
- Ez taktikailag is jó döntésnek látszik, hiszen a határozatokért ezt követően nem lehet bírálni az ISZT-t.
- De, a döntéseket továbbra is az ISZT hozza, s bírálatok még mindig vannak, továbbra is támadják a szervezetet és megkérdőjelezik a TT szükségességét. Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy az ISZT-nek nem volt mindig felhőtlen a TT-hez fűződő kapcsolata. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tanácsadó testületben jogászok vannak és vitás esetekben más következtetéseket vonnak le, mint ha műszaki végzettségűek lennének. A határozataik végeredményben alátámaszthatóak, s erről mindig sikerül meggyőzniük az ISZT-t.
- Sokan úgy vélik, feleslegesen telepszik rá az ISZT a domainpiacra. Hasonlóan liberálisnak kellene lennie a .hu végű nevek bejegyzésének, mint amilyen például a .com végűeké.
- Azért jobban meg kellene nézni a .com címek kiadásának szabályozását is. Számtalanszor fordult elő, hogy jogi aggályok merültek fel kiadott .com-oknál, s aki kiadta, vissza is vonta a címeket. Ezernyi példa van a levédett cégnevekről, amelyet később visszavontak. Nem gondolom, hogy azok, akik spekulatív okokból regisztráltatnak be egy cég- vagy márkanevet, azok törvényesen használhatják is azokat. Ezzel az erővel, ha gyorsabban beszaladok egy látszólag üresen álló házba, akkor enyém az ingatlan?
- Miért volt szükség az ISZT egyesület mellett közhasznú társaságot is létrehozni?
- A kht.-ra elsősorban azért volt szükség, hogy ne csak az egyesület tagjai, hanem bármely hazai vállalkozás folytathasson .hu nevek adásával járó domainregisztrációs tevékenységet. Másodsorban a domainregisztrációs szolgáltatás ügyei túlzottan rátelepedtek az egyesület életére, hasznosnak látszott az operatív tevékenységet leválasztani, így több energia marad más fontos dolgokra. Ezután a kht. végzi a domain-nyilvántartói, gazdasági, adminisztratív és technikai feladatokat. A regisztrációs szabályok kérdései továbbra is az ISZT hatáskörében maradnak.
- Mekkora forgalomnövekedéssel számolnak a franchise-rendszer bevezetésével?
- Ez kiszámíthatatlan. Annyit viszont lehet tudni, hogy az ISZT 4-5 millió forintból gazdálkodott az előző években, az idei költségvetés viszont már nagyjából 100 millió forint nagyságrendű. Ennek egy része természetesen a domainregisztrációból származik. Hozzá kell tenni, hogy az ISZT továbbra sem profitorientált társaság, a bevételeket a fejlesztésre fordítja. A tavalyi volt az első év, amikor az elnök tiszteletdíjat kapott a munkájáért. Az idei pedig az első év, hogy szabályozták az elnökségi tagok honoráriumát.
- Létezik egy eseti választott bíróság az ISZT mellett, amely vitás ügyekben hoz döntést. Mikor lehet e szervezethez fordulni?
- Fontos tisztázni, hogy az eseti választott bíróság elkülönül az ISZT-től. A szervezet célja, hogy meggyorsítsa a vitás ügyek intézését, hiszen a domainpiac pörög. Ha minden jól megy, a választott bíróság egy hónap alatt határozatot hoz.
- Mikorra várható, várható-e egyáltalán a védett nevek feloldása?
- Olyan neveket zárolt az ISZT, amelyek, illetve amelyekhez hasonló nevek körül jogviták vannak. Az egyesület a jogviták lezárultáig ezért nem tervezi a nevek feloldását.
- Miért kell ezt az ISZT-nek felvállalnia? Nem értem, hogy miért nem mások döntik el, hogy kié legyen a név.
- Az ISZT ezt annak idején vállalta fel. Most azt kell felvállalnia, hogy továbbra sem oldja fel a szóban forgó neveket. Egyébként attól tartok, hogy ennek a néhány tíz névnek a feloldása többet ártana, mint használna. Meg kell tanulni együtt élni azzal, hogy ezeket a neveket nem lehet választani. Egyébként úgy látom, hogy ez eddig sikerült.
- Ön szerint mikorra várhatóak új nemzetközi felső szintű domaincímek?
- Ezt egyelőre nem tudni, az viszont biztos, hogy hamarosan több tíz, de lehet, hogy több száz új címvégződés jelenik meg.
- Ez nem jó hír a hazai domainbrókereknek, jelentős összeget fektettek a .hu végű címekbe.
- Én nem sajnálom őket. Egyébként szerintem igazán jó üzletet akkor lehet csinálni egy jól hangzó domainnévvel, ha tartalom is van mögötte.
Hőnyi Gyula