Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt héten, illetve kisebb mértékben az azelőtti héten tapasztalható forintgyengülés és állampapírhozam-emelkedés egyelőre nem látszik jelentősebb hatást gyakorolni a hazai befektetési alapok piacára. A múlt szerdáig összesített adatok szerint a hazai nyílt végű alapok vagyonának növekedése nem állt meg, és a hét elején is naponta pár milliárd forintnyi friss tőke érkezett az alapokba. Az utolsó két napot leszámítva a szeptemberi hónapban 78 milliárd forintot helyeztek el a befektetők, majdnem annyit, mint az augusztusi és júliusi rekordhónapokban.
A következő két napról összesítésünk még nincsen, de a legnagyobbak közé tartozó néhány alap adatai azt mutatták, hogy vannak eléggé gyorsan reagáló befektetők. A méretben régóta csúcstartó, több mint 500 milliárd forintos OTP Optimánál a szeptember közepi napi több milliárd forintos pénzbeáramlás lelassult, a múlt hét végére naponta mintegy egymilliárdra csökkent. A Budapest Kötvény Alapnál és a Budapest Állampapírnál minimális mértékben, pár tíz millió forinttal csökkent a vagyon, feltehetően nem is annyira pénzkivét, mint inkább az árfolyamváltozások hatására. A korábban dinamikusan növögető Erste Pénzpiaci egy-két hete inkább stagnál.
A K&H Pénzpiaci eltérően viselkedik a többitől, mert nála a pangás már augusztus elején elkezdődött, és a tőke visszaesése is megelőzte az eseményeket, már szeptember 12-én megindult. (Az alap annyiban is más, hogy árfolyamát vonalzóval húzták, likviditási alapként bankbetétekben tartja a tőkéje zömét.)
Az állampapírhozamok emelkedése az utóbbi mintegy két hétben – évi 5,5 százalékról a rövid oldalon péntekre hat, a hosszabb papíroknál pedig 6,18 százalékra – a számokat tekintve egyelőre nem több, mint visszatérés a július végén–augusztus elején érvényes értékekhez. A kötvényjellegű alapok hozama így kissé visszaesett ugyan az utóbbi időben elért csúcsokról, de a MAX állampapírindex utolsó három havi hozama még mindig évi 14,2 százalék volt szerdáig, és több alap teljesítménye is hasonló szinten volt. (Lásd táblázatunkat a 16. oldalon.)
Hogy mi jön ezután, az jó kérdés. Mintegy két évvel ezelőtt, az emlékezetes intervencióssáv-szélesítés és a meredek alapkamat-emelés környékén a befektetők tömegesen kezdtek el menekülni az alapokból, sok száz milliárd forintot érintett ez a mozgás, miközben a fél év alatt mintegy kétszeresére emelkedő állampapírhozamok miatt rövidebb távon súlyos mínuszba fordult az állampapír-alapok hozama. Számos befektető szállt ki a legrosszabbkor, magas hozamok mellett, holott akkor éppen beszállni lett volna érdemes a kötvénybefektetésekbe.
Hogy most is ekkora pánik legyen, ennyire megismételje magát a történelem, az nagyon valószínűtlennek látszik. Egyelőre valószínűtlen az is, hogy az MNB ismét olyan drasztikus lépésekre szánja el magát, mint akkor (a hirtelen nagy változtatások és azok következményei óta éppenhogy az óvatos kis lépések politikája jellemző rá). Az állampapírhozamok egyelőre nem túlzottan magasak, és a hozamemelkedésnek talán bővebb a tere, mint a csökkenésnek, így nem mondhatjuk azt sem, hogy feltétlenül itt az idő beszállni. Az infláció, a jegybanki alapkamat szintje, a külföldi kamatok pedig azt súgják, hogy a hozamok nem is olyan vészesen alacsonyak, kiszállni sem feltétlenül érdemes.
Sok múlik tehát azon, megnyugszik-e a piac, de egy biztos: aki most úgy egy évre fix hozamú, vagy változó hozamú, alacsony kockázatú befektetést választ, az a következő egy évben bőséges pozitív reálkamatra számíthat. Amint az MNB adatai mutatják, a hazai reálkamatok 3-4 százalékpontot is kitettek a nyár elején (ennyivel haladták meg a kamatok a három százalék körülire prognosztizált inflációt), most pedig nem sokkal tér el a helyzet az akkoritól. Az, hogy egy hatszázalékos kamatot alacsonynak érzünk, inkább pszichológiai hatás, vagyis a megszokás hatása.
