Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyári szabadságok ellenére augusztusban is figyelemre méltó összegeket fektettek be a befektetők a hazai, forintban kibocsátott, nyilvános nyílt végű alapokba. A júliusi egész havi 83 milliárd forint után augusztus 1-jétől 24-ig 76 milliárd forint érkezett, jó esély van rá tehát, hogy ez a hónap túlszárnyalja az előzőt is. A tőke számításaink szerint kicsivel meghaladta az 1600 milliárd forintot, az összes hazai alap értéke pedig (a zárt végűekkel, például garantált alapokkal, valamint a zártkörűekkel és a devizában befektető alapokkal együtt) becslésünk szerint 1750 milliárd forint körül járhat. Most is elsősorban a kötvényalapok népszerűsége volt súlyos összegekben mérhető, a 76 milliárdból 50 ennek a csoportnak köszönhető. A kötvényalapokon belüli bővülésből nagy piaci súlyát tekintve is figyelemre méltó volt az OTP-csoport részesedése: az OTP Optima tőkéje 451 milliárdról 477 milliárdra nőtt, és már nem jár messze a 2003 áprilisában elért 491 milliárdos rekordtól. Az egész piacon érezhető volt valamelyest, de főleg ennél a bankcsoportnál, hogy sikerült a befektetők figyelmét jobban felhívni az eddig eléggé elhanyagolt hosszabb kötvényekre, illetve az azokba fektető konstrukciókra: az OTP Maxima százalékban különösen nagy, de abszolút értékben sem elhanyagolható mértékben, 15,5-ról 22 milliárdra növekedett. Jelentős volt a rövid kötvényekben utazó Budapest (I.) Állampapír felfutása is, ennek mérete 91 milliárdról 98-ra változott. A maradék sok kisebb kötvényalap között oszlik meg, például K&H (11,6-ról 14,2 milliárdra), CA (11,5-ről 13,2-re) vagy Raiffeisen (4-ről 5,5-re). A tavasszal-nyár elején még a növekedés zömét adó ingatlanalapok most „csak” 10 milliárddal bővültek tovább (sőt a valóságban ennél valamivel kevésbé, mert az alapokba fektető alapoknál halmozódás lép fel). Mivel többségük, főleg a nagyobbak jelenleg még csak 40–60 százalékban tartalmaznak ingatlanokat, és likvid eszközeiket is egyre mostohább kamatviszonyok között tudják fialtatni, hozamuk az utóbbi fél évben stabilan beesett évi 10 százalék alá. (Persze ezzel együtt a magas állampapírarány következtében kockázatuk is mérséklődött.) Ugyanakkor a hazai ingatlanszférának egyre fontosabb szereplői lesznek, tőkeerejük növekedésével egyre nagyobb ingatlanokat vásárolhatnak meg. Különösebb látható ok nélkül a pénzpiaci alapok is szerényebb pályára álltak, csak négymilliárddal bővültek a vizsgált időszak alatt, harmadannyival, mint az előző hónapban. A részvényalapok közül a hazai papírokra szakosodókat továbbra sem kapták fel a befektetők, a hazai tőzsde rekordsorozata ellenére sem, bár minimális, 1-2 milliárdos növekedés észlelhető a nyári hónapokban. A külföldi részvényalapokba háromszor ennyi tőke áramlott, ám ez nagy valószínűséggel elsősorban intézményi befektetők, például nyugdíjpénztárak forrásait rejti. Pedig a hazai alapok az utóbbi három hónapban 100 százalékhoz közelítő hozamokat értek el, a fejlett nyugati piacokon befektetők kénytelenek voltak beérni 10-20 százalékkal éves szinten. Van azonban még egy kategória, a kelet-közép-európai alapoké, amelyek teljesítménye valahol a két említett csoport között helyezkedik el, ide sorolják például az OTP Qualityt is, amely július vége óta kétmilliárddal bővült, igaz, ennek fele a hozam hatása. A kötvényalapok népszerűsége nem túl meglepő annak fényében, hogy az utóbbi hónapokban folyamatosan lefelé tartottak az állampapírhozamok, ez pedig szép emelkedést okozott a befektetési jegyek árfolyamában, a múltbeli hozamok az egekbe szöktek. Az augusztus 24-ig eltelt három hónap alatt a hosszú kötvényalapok 20-30, de még a rövidek is 10-20 százalékos éves szintű teljesítményt értek el. Másrészt az alternatív befektetési lehetőségek, elsősorban a bankbetétek hozama erősen esett. Kérdés, van-e még tartalék a hazai állampapírpiacban, fokozható-e a sikerélmény, vagy keserű csalódás vár a befektetőkre, mint 2003 második felében, az emlékezetes sávszélesítés után.
