Nem okozott meglepetést a jegybank múlt hétfői kamatdöntése, talán ennek tudható be, hogy a forint árfolyamában sem okozott változást. A forintot a régió devizáinak általános erősödése is megóvta az értékvesztéstől, így az euró jegyzése továbbra is 246 forint környékén járt a múlt héten, sőt, szerdán, de még inkább csütörtökön és pénteken már az alatt is mozgott. Bár többen óvnak attól, hogy a kamatcsökkentési trendet extrapoláljuk, a következő hónapra már most csaknem egyöntetűen újabb 25 bázispontos vágást várnak az elemzők. Véleménykülönbségek abban mutatkoznak, hogy hogyan tovább, azaz összesen idén mekkora lesz a kamatcsökkentés. Az persze természetes, hogy minél távolabbra tekintünk, annál több különböző lehetséges forgatókönyvet lehet reálisan feltételezni, miként az is régi igazság, hogy a jövő mindig tartogathat előre nem látható meglepetéseket. Az optimizmus azonban rövid távon töretlen, s úgy tűnik, erre minden ok megvan. A kamat újabb csökkentése nem okozott forintgyengülést, nemzeti fizetőeszközünk egyértelműen erős, ilyen szempontból nem jelent veszélyt a további vágás. Inflációs oldalról sincs jelen pillanatban különösebb aggodalomra ok, hiszen lehet ugyan azon vitatkozni, hogy a 3-4 százalékos sávon belül mikor hol lesz majd a pénzromlás mértéke, de ez a tartomány egyáltalán nem foglal magában olyan szintet, ami a kamatok magasan tartását indokolná. A kéthetes jegybanki betét állománya ugyan valamelyest csökkent az elmúlt hetekben, de drasztikus változás nem történt, ilyet a kamatvágás sem hozott. Az új kamatszint mellett egyébként alig kevesebb pénzt helyeztek el, mint amennyi éppen lejárt. A még mindig 900 milliárd forint fölötti állomány inkább nevezhető soknak, mint kevésnek, tehát nagyobb veszélyt jelent, ha növekszik, mintha csökken, s ezt sem célszerű egy kamatvágás „kihagyásával” megkockáztatni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a gazdasággal minden rendben lenne, sőt, csakhogy a problémákat (például költségvetési hiány), legyenek bármily súlyosak is, nem lehet a kamatpolitika eszközeivel megoldani, de még csak tünetileg kezelni sem, mint egykor – gyakorta sikerrel – tették.
A kamatcsökkentés, s a további hasonló lépés(ek) iránt táplált, teljesen logikus remények fenntartották, illetőleg fokozták az állampapírpiacon az optimista hangulatot. A kamatszinthez leginkább igazodó három hónapos diszkontkincstárjegy aukcióján kialakult 6,41 százalékos átlagos hozamszint egyértelműen mutatja a várakozásokat. Noha az előző héthez képest tapasztalható apadás alig több mint a fele a jegybanki kamatcsökkentésnek, már a korábbi hozamokban sem csak a most megtörtént kamatcsökkenés volt beárazva. Az állampapír-piaci hangulatot mi sem érzékelteti jobban, mint a hároméves kötvény aukciójának eredménye, ahol rendkívül nagy volumenben, 165 milliárd forint névértékre érkeztek ajánlatok. A nagy kereslet nyomán az ÁKK, ahogy az lenni szokott, megemelte a kibocsátott mennyiséget, amely így 60 milliárd forinttal ugyancsak monstre jelleget adott az aukciónak. Az emisszió magas volumene is csak ahhoz bizonyult elégségesnek, hogy a hozam megmaradjon a másodpiacon kialakult szinten: az átlag 6,17 százalék lett.
Az ajánlattevőknek igen egységes elképzeléseik lehettek, amit most nemcsak az bizonyít, hogy a maximális hozam egyetlen bázisponttal lett magasabb az átlagnál (nyugodt piaci körülmények között ez nem szokatlan), de az is, hogy most a minimum és az átlag különbsége is csak egy pontra zsugorodott. Bár a minimális hozamnak szinte semmi jelentősége – hiszen azt akár egy tréfás kedvű ajánlattevő is bármilyen szintre beállíthatja minimális ráfordítással –, figyelemre méltó, hogy ezúttal gyakorlatilag nem volt egyetlen óvatos ajánlattevő sem, aki a biztonság kedvéért a várható szint alá lőtt volna. Mindez szokatlan stabilitásról és a piac pillanatnyi kiszámíthatóságáról árulkodik. A másodpiacon is folytatódott a hozamcsökkenési tendencia. A két leghosszabb hátralévő futamidejű államkötvény (2017/A és 2020/A) hozama már a lélektani határt jelentő hat százalékos szint alatt jár. A referenciahozamok egyébként egész héten lefelé mentek, kivéve csütörtököt, amikor a hosszabb papíroké pár bázisponttal emelkedett, de nem szabad elfelejteni, hogy ekkor érkeztek a piacra a hírek az újabb londoni merényletekről.
Ádám Zsigmond