Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megtette hatását a folyamatos kamatcsökkentés a befektetési alapok piacán, a folyamatosan erodálódó banki hozamok a jelek szerint az egyéb befektetési formák irányába terelték a megtakarításokat. A befektetési alapok összvagyona új rekordot ért el, 6,7 százalékos havi növekedés után június végén meghaladta az 1553 milliárd forintot a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) havi jelentése szerint, amely a szervezet tagjainak adatain alapul, de így is a piac majdnem 100 százalékát fedi le. A júniusi 97 milliárd forintos növekedésből több mint 76 milliárd volt a frissen befektetett tőke, a többi a hozam. Ezzel az első félév során összesen mintegy 46 százalékkal nőtt az alapok vagyona, ami az egyik legjobb teljesítmény az utóbbi években. A piac végképp kiheverni látszik a 2003 második felében, 2004 elején elszenvedett zsugorodást, és szinte hónapról hónapra új rekordok születnek.
Az alapok nagyrészt kisbefektető tulajdonosai körében a legnépszerűbbek továbbra is a legalacsonyabb kockázatú kötvényalapok és pénzpiaci alapok, ezek a tőke közel 70 százalékát teszik ki, ezermilliárd forint feletti vagyonnal. A két kategória csaknem azonos súlyú, a sokáig csak kisebb csoportot alkotó pénzpiaci alapok az utóbbi hónapokban kissé belehúztak, már csaknem utolérték a valamivel kockázatosabb kötvényalapokat. Jellemző, hogy az előbbi formába júniusban 21, az utóbbiba csak 17 milliárd forint friss pénzt hoztak a befektetők. A kötvényalapokon belül különben 85 százalék a pénzpiacihoz hasonló rövid kötvényalapok aránya, és csak a tőke 15 százaléka van a klasszikus, inkább többéves távlatban gondolkodó hosszú kötvényalapokban, vagyis még a kötvényalapok befektetői is alig-alig vállalnak kockázatot.
Az egész félévet tekintve a legnagyobb, több mint 100 százalékos emelkedés az ingatlanalapoké volt, vagyonuk a szilveszteri 99,6 milliárdról június végére 217 milliárdra nőtt, szépen folyamatosan, így jól szerepeltek júniusban is. Hogy meddig folytatódik ez a tendencia, kérdéses, mint ahogy az is, hogy a tőke beáramlásával mennyire tudnak lépést tartani az alapkezelők az ingatlanvásárlások során. Az alapok jelenleg eléggé hígulnak, a beáramló pénzeket nem tudják olyan gyorsan ingatlanba fektetni, ahogy kívánatos lenne. (Például a legnagyobb ilyen konstrukció, a Raiffeisen Ingatlan három objektumot is vett júniusban, mégis 40 százalék alatt maradt benne az ingatlanok aránya.) Így a hozamok is csökkennek, hiszen a tőke addig kincstárjegyekben parkol, a kamatcsökkentési tendencia közepette viszonylag alacsony hozadékkal.
A részvényalapok csak szerényen bővültek, 116 milliárdról 121 milliárd forintra, ez is elsősorban a külföldön befektető alapoknak köszönhető, a hazai tőzsdére specializálódott társaik gyakorlatilag stagnáltak júniusban. Ez a tendencia sem új keletű, tőkepiacunk szempontjából sajnálatos módon a hazai befektetők hétszer annyi tőkét tartanak a külföldi részvényalapokban, mint a hazaiakban. Elsősorban az európai és a globális konstrukciókat kedvelik, Észak-Amerikára kevesebb mint kétmilliárd forint jutott legutóbb. Júniusban a vegyes alapok vagyona nőtt a leggyorsabban, nagyjából 25 százalékkal, 24-ről 30 milliárd forintra, amint az adatokból is látszik, ezek súlya azonban sok éve csekély az alapokon belül. A 6 milliárd forintnyi növekményből 5 milliárd az új befektetők által hozott befektetéseknek köszönhető, míg az alapok havi hozama átlagosan 2,6 százalék körüli volt.
Az idei év másik sikerterméke a garantált alapok kategóriája, ezek a júniusi statisztika szerint újabb kettővel gyarapodtak, az év eleji 40 milliárdról pedig 74 milliárd forintra nőtt a vagyonuk. A nyáron valószínűleg ezen a téren inkább stagnálás várható, hiszen ezeket jegyzéseken értékesítik, amelyeket pedig ritkán időzítenek a nyári szabadságolások idejére.
