Az állampapírhozamok alig mozdultak el a múlt héten, ami talán annak köszönhető, hogy a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentése teljesen megfelelt a monetáris tanács üléséhez közeledve egyre egységesebbé váló várakozásoknak. A forint árfolyama azonban csütörtökre alaposan lekókadt: egy euróért már több mint 252 forintot kellett adni, pénteken pedig egy időre 254-ig is felszaladt az árfolyam. Persze a komoly mértékű forintgyengülés nem írható a kamatvágás számlájára, hiszen akkor, a döntés bejelentését követően még erősödött is valamelyest nemzeti fizetőeszközünk. Az euró jegyzése hajszállal a lélektani határnak nevezhető 250 forint alatt járt ekkor. Az okot tehát másutt kell keresnünk. A legtöbb elemző a kelet-közép-európai régió piacai iránti érdeklődés általános csökkenésére hívja fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi befektetők csökkentik a régió súlyát portfóliójukban, ami kisebb-nagyobb tőkekivonással jár. Bármely instrumentumot, részvényt, kötvényt stb. érint is ez, az érintett országok devizáinak piacán pótlólagos kínálatot jelent, ami árfolyamgyengülést okoz. Persze a kamatcsökkentéseknek is szerepe van, s azért használunk többesszámot, mert itt is regionális kérdésről van szó. A régióban mindig is fontos szerepet játszó Lengyelországban is csökkentettek ugyanis kamatot, méghozzá ott fél százalékponttal, s a lengyel zloty is lényegesen gyengült. (Kamatvágás volt csütörtökön Csehországban is, pénteken pedig a szlovák jegybank interveniált.) A csökkenő kamatok elsősorban azokat a befektetőket ösztönzik tőkekivonásra, akik az euróövezeten kívüli uniós tagállamok magasabb kamatszintjében láttak kiaknázandó lehetőséget. A kamatok csökkenésével ugyanis egyre kisebb a vonzerő, azaz az elérhető kamatkülönbözet, ezért egyre kevésbé áramlik be tőke ilyen céllal, sőt, az árfolyamkockázat miatt többen a tőkekivonás mellett döntenek. Ez aztán lavinaszerű hatást fejthet ki, hiszen az érintett devizák emiatt gyengülni kezdenek, ami még inkább ráirányítja a figyelmet a mindig is meglévő, ám a struccpolitikát folytatók által normál körülmények között gyakorta elbagatellizált árfolyamkockázatra. Első ránézésre kész csoda, hogy ilyen körülmények között különösebb megrázkódtatás nélkül, komoly kereslet mellett sikerült megtartani a két csütörtöki kötvényaukciót. A hároméves papír átlaghozama 7,52, a tizenöt évesé pedig 6,87 százalék volt (egy, illetve két ponttal magasabb maximummal), ami teljesen normálisnak mondható, pániknak semmi jelét nem lehet felfedezni az eredményekben. Persze nem szabad azt hinni, hogy a forintárfolyam és a kötvényhozamok közötti szokásos összefüggés (gyengülő árfolyam, emelkedő hozamok és viszont) megszűnt volna. Mindössze arról van szó, hogy a forintárfolyam komoly mértékben délután, már az aukciós ajánlatok beadása után kezdett el lényegesen esni, így úgy tekinthető, hogy az aukciós kötvényhozamok még a korábbi árfolyamszint mellett alakultak ki. Mindenesetre megkönnyebbülést jelenthet a kötvénybirtokosoknak, hogy a délután mért referenciahozamok sem szálltak el az aukciós hozamokhoz viszonyítva. Bármiért is esett azonban a forint, a jelenség nagyfokú körültekintésre kell, hogy kényszerítse a jegybankot a következő kamatdöntéskor. (Addig persze még egy hónap van, amit egyrészt ki kellene bekkelni valamilyen elfogadható forintárfolyammal, másrészt addig még sok minden – akár váratlan fejlemény is – történhet.) Sokakat meglepett, hogy a mostani döntés során komolyan szóba került a fél százalékpontos vágás lehetősége is – utólag úgy tűnik, igen jó, hogy nem az ezt szorgalmazók tábora volt az erősebb –, hiszen a mostani forintárfolyamot, valamint a további, biztatónak nem nevezhető kilátásokat tekintve talán még a negyed százalékpontos kamatvágás is „rizikós” döntés volt. A rövid lejáratú állampapírok hozamai sem tanúskodnak lényegesebb kamatcsökkenési várakozásokról a közeljövőben: a három hónapos papír vásárlói csak öt ponttal kevesebbel kell, hogy beérjék manapság az új jegybanki alapkamatnál. Visszafogottságra ösztönözte a megkurtított kamatszint a kéthetes jegybanki betét banki ügyfeleit is: feltehetőleg a soványabb hozam miatt helyeztek el a múlt héten 80 milliárd forinttal kevesebbet az aktuálisan lejárt összegnél.
Ádám Zsigmond