A múlt hét eleji jegybanki kamatcsökkentés mértéke megegyezett a várakozásokkal, tehát elvileg a piacra sem kellett volna hogy különösebb hatást gyakoroljon a lépés. A forint árfolyama nem is változott sokat, a kamatdöntés napján az euró jegyzése 248 forint körül mozgott, a következő napokban azonban inkább a 247-es szinthez került közelebb. Most sem bizonyult tehát rövid távon igaznak, hogy a kamatok csökkenése az árfolyamot gyengíti. Ha viszont néhány hónapos távra tekintünk vissza, akár azt is mondhatjuk, hogy a kamatcsökkentési sorozat megtette a hatását, hiszen az egy-két hónappal ezelőtti állapothoz képest a forint igencsak gyengélkedik. Igaz, ennek más okai is bőven vannak, mindenesetre a jelenlegi kamatszint mellett aligha valószínű, hogy hirtelen erősödés következne be.
Rövid távon eddig az volt a jellemző, hogy a piaci szereplők minden egyes kamatcsökkentést újabb kamatcsökkentések valószínűségét növelő tényezőként értékeltek. Ebben most némi változás történhet, aminek két lényeges oka lehet. Az egyik, hogy a forint egy ideje gyengélkedik, így kisebb nyomás nehezedik a jegybankra, hogy csináljon már valamit az erős forint ellen. Sőt, talán most már arra kell gondolni, hogy nagyfokú óvatosság indokolt egy esetleges hirtelen és nagymértékű forintgyengülés megelőzése érdekében. Ezért a jövőben a kamatvágások mértéke csökkenhet, vagy akár el is maradhat a havonta már megszokottá vált döntés.
Már a kibővült monetáris tanácstól sem kell félnie az óvatosabb kamatcsökkentés híveinek, hiszen láthatóan szó sincs arról, hogy az új tagok mindenáron komolyabb mértéket próbálnának meg kierőszakolni. (Nem tudható persze, mi lenne, ha a forint nem gyengült volna a közelmúltban, de ez a jövőbeni esélyek latolgatásánál érdektelen is, hiszen úgy tűnik, tartósan gyengébb szintre került az árfolyam.) A másik ok, hogy a kamatot már jó ideje ütemesen viszi lejjebb a jegybank, s minél alább van az aktuális szint, annál kisebb mozgástér marad az újabb csökkentéseket illetően. Az infláció ugyan pillanatnyilag kedvező, de e téren sincsenek már rövid távon komolyabb tartalékok. Ezért a következő kamatdöntésnél – legalábbis ha lényegesen nem változik a piaci helyzet – immár nem az a kérdés, hogy 50 vagy 75 bázispont, esetleg 100, hanem az, hogy 25 vagy 50, esetleg nulla.
Az állampapírpiacon ugyanakkor a félszázalékos kamatvágás bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy a hozamok csökkenjenek. Az árfolyamokba persze most is további kamatcsökkentési várakozások vannak beárazva, de már szemmel láthatólag nem irracionális mértékben, s merészebb várakozások beárazódásának, úgy tűnik, egyelőre nincs helye. Ez értelemszerűen kedvét szegi a rövid távú spekulációnak, ami nyugodtabb üzletmenetet, kiegyensúlyozottabb áralakulást eredményez a piacon. Ami a forintárfolyam és az állampapírhozamok kapcsolatát illeti, most a forint közel sem erősödött olyan mértékben, ahogy a hozamok csökkentek, s ez annak a jele, hogy a külföldiek óvatosabban vásárolnak. Nem is csoda, hiszen egyre több esélylatolgató említi a 260, sőt esetenként ennél is magasabb forint/euró árfolyamot mint közeljövőbeni realitást. Nyilvánvalóan ilyen kilátások mellett meggondolandó, hogy érdemes-e nagy elánnal a kamatkülönbözet kihasználására játszani.
Az, hogy az állampapírpiacon nem érezhető keresletcsökkenés, egyrészt a belföldi szereplők fokozott aktivitásával magyarázható, másrészt azzal, hogy a közeljövőben nagy tömegben járnak le állampapírok (április közepén a 2005/G kötvény 200 milliárdot meghaladó értékben), s ha a felszabaduló tőkét csak részben fektetik be újra, az már megfelelő keresletet hoz a piacra. Bizonyára akadnak, akik a majdani hirtelen kereslet hozamcsökkentő hatására spekulálva vásárolnak most, már a lejáratok előtt keresletet támasztva a piacon. Nemcsak a rövid papírok hozama csökkent (ráadásul például a három hónaposé csak kisebb mértékben), de a hosszabbaké is, a tízévesé például 20 pontnyit. Hatalmas volt a kereslet a hároméves kötvény múlt heti aukcióján is, a 150 milliárd forintnyi igényből a tervezett 50-nel szemben 60 milliárdot elégítettek ki, de az átlaghozam így is 7,22 százalék lett, ami 10 bázisponttal alacsonyabb az előző napi referenciahozamnál.
Ádám Zsigmond