Az ünnep előtt az elemzők többsége még azt találgatta, vajon kilép-e a forint az intervenciós sávból, amíg nálunk bankszünnap van, külföldön pedig folyik a kereskedés. Erre lett volna elvi lehetőség, hiszen a külpiacokon a jegybanknak egyáltalán nem kell interveniálnia. A nagy kérdésnek általában azt tartották, vajon a forint erősödése veszélyt jelenthet-e az árfolyamsávra, vagy a jegybank könnyedén tartani tudja azt, s akár erre számítva az árfolyam magától is megáll a sáv szélénél. Abban szinte teljes volt az egyetértés, hogy az árfolyam a sáv széléhez közel lesz, s ezen a szinten indul szerdán a hazai kereskedés a többnapos ünnep után.
Mint tudjuk azonban, a tőzsde módjára működő piacok legfőbb szépsége, hogy várakozásokkal lehet ugyan élni, de mindenkinek számolnia kell azzal, hogy ezen várakozásoknak akár éppen az ellenkezője is bármikor bekövetkezhet. Most is ez történt, csodák csodája, a forint fittyet hányt a további erősödéssel kapcsolatos piaci konszenzusra, s gyengülni kezdett. Tegyük hozzá, mindez nem kizárólag a forintra igaz. Ugyanígy gyengült az euróhoz képest több régióbeli deviza, például a szlovák és a cseh korona, valamint a lengyel zloty. Éppen ez utóbbit teszik néhányan felelőssé a lavina elindításáért. Ezekről a devizákról elmondható, hogy legalább olyan vagy még nagyobb mértékben gyengültek, mint a forint, így devizánk sokkal inkább követő, semmint irányító szerepet töltött be a folyamatban.
A hazai ünnepnapoknak tehát mindössze annyi jelentőségük maradt, hogy – mivel a környező országokban volt kereskedés hétfőn és kedden is – itthon péntekről szerdára egy drasztikus esés képében jelent meg a nemzeti valuta gyengülése. Az események jól mutatják, hogy nem szükségszerűen kell belföldi – sem fundamentális, sem pszichológiai jellegű – ok ahhoz, hogy az árfolyam elmozduljon, sőt ahhoz sem, hogy akár hirtelen irányt váltson. A forint- és az állampapírpiacon (de valamelyest még a részvénypiacon is igaz ez) meghatározó szerepet betöltő nemzetközi befektetők zömmel régiószinten gondolkodnak. Ha befektetéseik súlyát változtatják például Lengyelországban, könnyen lehet, hogy ugyanezt teszik Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban is. Így egy bármelyik országban felbukkanó kedvező vagy kedvezőtlen esemény komoly mértékben kihat a régió többi országának piacaira is.
A nem várt esemény feltehetően alaposan megkönnyítette a jegybank immár kibővült létszámban ülésező monetáris tanácsának dolgát. Bár most nem kamatmeghatározó ülést tartott, amennyiben az előzetes devizapiaci várakozások beigazolódtak volna, egy esetleges folyamatos jegybanki intervenció légkörében bizonyára felmerült volna, hogy a rendkívüli helyzetben legyen egy rendkívüli kamatdöntés. Egy ilyen lépés azonban aligha lett volna szerencsés az új összetételű tanács első ülésén. Természetesen a megváltozott körülmények közt a kamat szóba sem került. Nem egyértelmű viszont, milyen döntés születik majd a következő, kamatmeghatározó ülésen, hiszen a gyengébb forint híveinek a komolyabb kamatcsökkentés melletti érvei súlytalanabbá váltak azáltal, hogy valutánk kamatváltoztatás nélkül, „magától” is gyengült.
A forintárfolyam mozgása természetesen most is együtt járt az állampapír-piaci hozamok változásával. Az állampapírok hozamszintje emelkedett, hiszen a jellemzően ebben az instrumentumcsoportban parkoló külföldi pénzek kivonása eladási hullámot váltott ki. Ami érdekes, hogy a hosszabb hátralévő futamidejű papírok piaca is alaposan megsínylette a változást. A rövid papíroknál bekövetkező hozamemelkedést akár a megelőző heti csökkenés korrekciójaként is felfoghatjuk, hiszen akkor a rendkívüli, vagy rendes, de nagyobb mértékű kamatcsökkentéshez fűzött vérmes remények következtében jócskán alászálltak a hozamok. Jól mutatja ezt, hogy a három hónapos papírok aukcióján most csupán hét bázisponttal volt most magasabb az átlaghozam, mint az előző héten. A leghosszabb futamidők hozama azonban 20-30 pontot emelkedett még akkor is, ha a két héttel korábbi állapothoz viszonyítunk. Mindez azt is jelenti, hogy tovább lapult a hozamgörbe, csak éppen most a szokottal ellentétes módon, a hosszú oldali hozamok emelkedésével.
Ádám Zsigmond